Háborús játékok (1983)

Ez a geek vígjáték tökéletesen megmutatta, hogy az emberiség technológiától való függése akár a világvégét is elhozhatja. A történet főhőse egy középiskolás számítógépzseni (a fiatal Matthew Broderick), aki a feketepiaci kapcsolatai révén olyan komputerprogramra tesz szert, amivel közvetlen kapcsolatba kerül a Pentagon főhadiszállásával, és egy jó játék reményében véletlenül elindítja a ballisztikus rakétákat vezérlő programot, totális megsemmisítő csapást indítva a Szovjetunió ellen. A katonai vezetésen teljes pánik lesz úrrá, mivel a programot csak egyvalaki képes leállítani: az ismeretlen kezdeményező, akit teljes titokban kezdenek el keresni...

Rengeteg Black Mirror-epizód foglalkozott a videójátékok potenciális sötét oldalával, de azt egyik sem vizsgálta, mi történik, ha az emberek átadják a védelmi rendszerek irányítását a gépeknek.

A Háborús játékokban egy unatkozó tini majdnem kirobbantja a harmadik világháborút azzal, hogy azt hiszi, hogy egy videójátékot játszik (a számítógép ugyanis képtelen különbséget tenni a valós élet és a saját maga által konstruált világ között) – idáig azért egyetlen Black Mirror-rész sem merészkedett el.

Truman Show (1998)

Ebben az 1998-as kultfilmben a címbéli Truman Burbank (Jim Carrey) nem is sejti, hogy békés szülővárosa egy óriási díszlet, az ott élő emberek hollywoodi színészek, ő pedig egy véget nem érő tévés valóságshow főszereplője, amit egy gátlástalan producer (Ed Harris) talált ki. Ám Truman idővel egyre többet tud meg a keserű igazságtól, a történet végén pedig a való világ bizonytalanságát választja a tévéstúdióban berendezett otthonának biztonságos, megbízható műviségével szemben.

A Truman Showhoz hasonlóan a Black Mirror egyes epizódjai is pont azért hatásosak, mert akár a való életben is megtörténhetnének.

A White Bear című rész például szintén egy olyan főszereplőt mutat be, aki Trumanhoz hasonlóan nem tudja, hogy valójában az egész élete az emberek szórakoztatását szolgálja. Ez azonban egy sokkal sötétebb történet a Truman Shownál, mert itt a főhős egy bűnöző, és a hangulat sem olyan abszurdan vicces és optimista, mint Peter Weir filmjében.

Különvélemény (2002)

A Crocodile-tól kezdve a White Christmasig a Black Mirror számos emlékezetes epizódot készített arról, hogy a rendfenntartó szervek milyen módon használhatják a jövőbeli futurisztikus technológiát a bűncselekmények megoldására vagy megelőzésére – miközben ez az emberek magánszférájának megsértésével és szabadságjogainak korlátozásával jár. A Különvélemény főszereplője Tom Cruise, aki egy olyan rendőrtisztet alakít, akinek a látnoki képességű kollégái még azelőtt jelzik a súlyos bűncselekményeket, hogy azok egyáltalán bekövetkezhetnének, így az elkövetőket anélkül lehet letartóztatni, hogy az áldozatoknak bármi baja esne.

A rendfenntartásban felhasznált csúcstechnológia és annak árnyoldala gyakori sci-fi toposz,

így nem meglepő, Philip K. Dick számos regényében felbukkant, és a Black Mirror  olyan szürreális epizódjaiban is visszaköszön, mint a Mazey Day vagy a Demon 79.

Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004)

Jim Carrey ebben a szintén emlékezetes kultfilmjében döbbenten fedezi fel, hogy a párja (Kate Winslet) kitöröltette a fejéből kapcsolatuk minden emlékét, ezért ő is aláveti magát az eljárásnak. Ám ahogy az emlékei halványulni kezdenek, hirtelen rájön, hogy még mindig szereti a lányt...

Csakhogy a szereplők azzal, hogy megkapják a könnyű lehetőséget minden fájdalmas tapasztalat elfelejtésére, ugyanazokat a hibákat ismétlik meg, ahelyett, hogy tanulnának belőlük.

A Black Mirror alkotói sok epizódban vizsgálgatták, hogyan használják fel az emberek az újabb és újabb technológiai vívmányokat, és hogyan élnek vissza azokkal. Az olyan epizódok, mint a The Entire History of You vagy az Arkangel tipikusan olyan karaktereket mutattak be, akikre nem volna szabadna rábízni a szupermodern kütyüket, mert pont ezek teszik lehetővé a számukra azt, hogy kiéljék paranoiájukat és féltékenységüket, vagy épp elkerüljék a problémák gyökerének megismerését.

Hold (2009)

Duncan Jones emlékezetes sci-fije akár a Black Mirror 6. évadában is helyet kaphatott volna, hiszen a Beyond the Sea című epizódban is rendelkeztek az űrhajósok olyan mesterséges másolatokkal, amelyeknek a léte bonyodalmakhoz vezetett. Ráadásul a Hold alkotói ezt a technológiai vívmányt arra használták fel, hogy a főhős pszichéjének legsötétebb zugaiba vigyék el a nézőt – akárcsak olyan Black Mirror-részek, mint a Be Right Back vagy a Playtest.

A baljós hangulat, a főszereplők egyre romló mentális állapota, a fokozatosan kibontakozó rejtély azzal kapcsolatban, hogy mi a valóságos és mi az, amit csak úgy terveztek, hogy valóságosnak tűnjön,

mind-mind a Black Mirrorra jellemző toposzok.

(via Screenrant)