A modern háborús filmek fontos "szereplői" a tankok, sőt, számos olyan film készült az elmúlt években, amely páncélosok bevetéséről szólnak - ezekből válogattuk össze a 10 legjobbat.
Szahara (1943)
A 1943-ban járunk, valahol Észak-Afrikában. Az angolok visszavonulnak Tobrukból, de vonalaik mögött reked egy amerikai tank parancsnokával (Humphrey Bogart), legénységével, öt angollal, egy franciával, egy szudánival és egy olasz fogollyal a „fedélzeten”. A szedett-vedett társaság megpróbál csatlakozni a hadsereg fő vonalához, de előbb vizet kell találniuk, amire a német hadseregnek is igencsak fáj a foga. Itt, egy rozoga kútnál kell hőseinknek feltartóztatnia a németeket. Korda Zoltán (A dzsungel könyve) természetesen nem eredeti helyszínen forgatott, hiszen a sivatagban még ekkor is folytak a harcok, viszont eredeti M3 Lee tank szerepel a filmben – egy rövid ideig használt, nem túl praktikus típus, amit az M4-es Sherman megjelenése után hamar ki is vontak a frontról, de ez az emlékezetes filmszerepe azért megmaradt.
A film az AppleTV-n nézhető meg
A halál 50 órája (1965)
A film bemutatója után a korábbi elnök, Dwight D. Eisenhower, aki annak idején a szövetséges haderő parancsnoka volt, dühödt sajtónyilatkozatot adott ki, elítélve a filmet kirívó történelmi pontatlansága miatt. Való igaz, a csata teljesen más földrajzi és időjárási körülmények között zajlott le – például mély hóban és ködben -, a németek nem egyetlen arcvonalon támadtak, és nem csak az itt bemutatott célpontok voltak létfontosságúak mindkét fél számára. Ken Annakin rendező azzal védekezett, hogy egy olyan ütközetet kellett egy három órás filmbe belepréselnie, ami Németország, Belgium és Luxemburg hatalmas területein, majdnem egy hónapig tartott. Tulajdonképpen igaza volt, és a film minden pontatlansága ellenére közönségkedvenc lett. A német Tigris tankokat amerikai M47 Patton tankok játsszák, a Sherman tankokat pedig M24 Chaffee könnyűharckocsik, de ezt másként aligha lehetett volna megoldani.
A tábornok (1970)
George S. Patton (George C. Scott) elképesztő karakter volt: lovastisztként kezdte karrierjét, majd az I. világháború alatt az első amerikai tankparancsnok lett, később ő lett hazája páncélos doktrínájának kidolgozója. Öttusázott, sőt olimpikon is volt, ezen kívül költő, pilóta, rendkívüli klasszikus műveltséggel bírt, több nyelven beszélt, miközben nyers és profán volt. A II. világháborúban az észak-afrikai hadszíntéren már egy hadtestet vezényelt, gatyába rázva az eleinte gyengén teljesítő, zöldfülű amerikai katonákat. Franklin J. Schaffner (A majmok bolygója, Pillangó, A brazíliai fiúk) életrajzi filmje innen kíséri végig a rendkívül ambiciózus és agresszív parancsnok életét.
Aki önmaga legnagyobb ellensége volt, mert katonai sikerét rendre kockára tette meggondolatlan kijelentéseivel.
A film, amelynek a forgatókönyvírója a fiatal Francis Ford Coppola, legnagyobb erénye, hogy képes Patton személyiségének összetettségét megragadni. Aki végtelenül hiú és otromba, de közben ókori klasszikusakat idéz, franciául cseveg, és kétségkívül inspiráló és hatékony vezető. A tábornok annyiban tér el más háborús filmektől, hogy hőse maga nem harcol – ő csak irányítja a történteket, mi nézők pedig egy nagyobb, stratégiai képet kapunk a hadjáratról.
A film megnézhető a Disney+-on
Kelly hősei (1970)
Egy veterán felderítőszakasz katonái megtudják, hogy a németek a frontvonal mögött egy francia kisváros bankjában hatalmas mennyiségű aranyrudat tartanak, és a vállalkozó kedvű Kelly (Clint Eastwood) vezetésével elindulnak, hogy megszerezzék a kincsét – saját maguknak. A küldetés sikere nagyrészt a Csodabogár (Donald Sutherland) vezette három Sherman tankon múlik – a bankot ugyanis egy Tigris osztag védi. Csodabogár felpimpelt tankjai el is végzik a rájuk bízott munkát, hála a parancsnok pozitív energiáinak, de az utolsó Tigrist másként intézik el. Az egykori Jugoszláviában forgatott filmklasszikusban valódi Shermanek szerepelnek, a Tigrisek azonban ügyesen átalakított T-34-esek.
A film a GooglePlay-en nézhető meg.
A híd túl messze van (1977)
A film Cornelius Ryan dokumentumregénye alapján készült, és elképesztő mennyiségű világsztár játssza el a nagy csata legfontosabb szereplőit. A Market-Garden hadművelet célja a háború lerövidítése, a sűrűn lakott Hollandia „átugrása” és a német határ gyors elérése volt, amihez arra volt szükség, hogy több ejtőernyős hadosztályt ledobva elfoglaljanak három fontos hidat, majd angol és amerikai páncélososzlopok mentik fel őket. Az amerikai, angol és lengyel csapatok hősiesen küzdöttek, de a szövetséges felderítés kudarcot vallott: a közelben erős német páncélos egységek állomásoztak, és azonnal támadásba lendültek. Richard Attenborough megőrizte a Ryan-könyv epizodikus, elbeszélő szerkezetét, ide-oda váltva a szereplők között, de közben igyekezett az egész ütközetet átláthatóvá tenni. Kisebb szerepekben is olyan sztárokat láthatunk itt, mint Michael Caine, Sean Connery, Gene Hackman, Anthony Hopkins, Laurence Olivier vagy Robert Redford.
A film az AppleTV-n és a GooglePlay-en nézhető meg.
Háborús fenevad (1988)
A szovjetek afganisztáni kalandjában főszerepet kaptak a páncélosegységek, csakhogy az elszigetelt, eltévedt tankok rendre áldozatul estek a mudzsahedin felkelők rakétavetőinek. Itt is ez történik, csakhogy a tank, amely egy elágazásnál rosszfelé fordul, rádiója pedig használhatatlanná válik, kegyetlen parancsnoka vezetésével terrorizálni kezdi a környék falvait – és saját legénységét. Egyiküknek (Jason Patric) végül elege lesz, és átáll a felkelőkhöz, akik eddig sikertelenül próbálták levadászni az acélszörnyeteget. Ami mellesleg egy valódi szovjet T-55-es tank, amit az izraeliek zsákmányoltak működőképes állapotban az arab-izraeli háborúk során, és amit némileg átalakítottak - 105mm-esre cserélték az eredeti 100mm-es löveget -, a produkció pedig kikölcsönözte tőlük.
A film az AppleTV-n nézhető meg.
Lebanon (2009)
Izrael megalakulása óta háborúk sorát vívta, és szinte mindegyik konfliktus más természetű volt. Az 1982 júniusában megkezdett első libanoni háború például annyiban különbözött a korábbiaktól, hogy az izraeli hadsereg egy már folyamatban lévő, rendkívül szövevényes viszonyrendszerű polgárháborúba avatkozott bele, folyamatosan változó, sokszor kiismerhetetlen szövetségi rendszerrel. Samuel Maoz egy páncélos osztag tagjaként végigharcolta a háborút, és részben saját élményeiből építkezik a történetben, ahol egy harckocsizó egység azt a feladatot kapja, hogy derítsék fel egy falu környékét, ám csapdában ragadnak a lerombolt helység közepén, ellenségtől körülvéve. A film négy, alig húszéves katona szemszögéből láttatja a történteket, akik messze nem hősök, nem is akarnak azok lenni. Mi pedig megismerjük, milyen egy páncélos szűk belsejében lenni, ahol alig lát valamit abból az ember, mi zajlik körülötte, és amibe bármikor becsapódhat egy páncéltörő rakéta.
Fehér tigris (2012)
Karen Shakhnazarov filmje sokkal inkább a gépekre, mint a bennük harcoló katonákra koncentrál, és van benne egy kis természetfeletti elem is. Mert a szovjet T-34-eseket tizedelő titokzatos német harckocsi, a rendszerint a ködből előbukkanó, majd eltűnő Tigris olyan, mint egy mitológiai szörny, a lövegtoronyhoz erősített gránátvető csövektől pedig úgy néz ki, mint a régi idők teuton lovagjai. Egy emlékezetét vesztett, súlyos égési sérüléseiből hihetetlen módon felépült szovjet harckocsizó vállalkozik rá, hogy megsemmisíti ezt a titokzatos szörnyeteget, és ez a katona „beszél” a páncélosokkal, még a kilőtt roncsokkal is, így ismeri meg a Tigris harcmodorát és gyenge pontjait. Az átlagos orosz háborús filmhez képest sokkal kevesebb pátosz és eltúlzott hősiesség szorult filmünkbe, és ez jót is tesz neki, csak a vége zavaró kissé. Itt ugyanis előkerül a háborút valahogy túlélő Hitler egy színes bőrű, talán Amerikát jelképező férfival beszélgetve, akkor kiderül, hogy az egész arról szól, hogy nem csak Németország, de egész Európa tör Oroszország ellen, már évszázadok óta. Az elpusztíthatatlannak tűnő, mégis legyőzhető Fehér Tigris az ő gyűlöletük manifesztációja, amely újra le fog csapni, ezért az oroszoknak mindig fegyverben kell állniuk.
Harag (2014)
A Német Birodalom a végét járja, de a harcok mégis újabb és újabb áldozatokat követelnek. A címszereplő, Harag névre keresztelt Sherman tank elesett géppuskása helyére érkezik egy zöldfülű újonc (Logan Lerman). A srác első feladata elődje maradványainak kipucolása a tank belsejéből, de a harckocsi edzett, tapasztalt parancsnoka (Brad Pitt) a szárnyai alá veszi, hogy megtanítsa mindazt, amivel túlélheti a háború borzalmait, és beilleszkedhet a jól összeszokott csapatba, akik egy öngyilkos bevetésre indulnak. Akadnak pontatlanságok, és néha kissé túlteng a pátosz, de David Ayer filmjében mindvégig a lehető legnagyobb hitelességre törekedett, már ami a technikai részleteket illeti. Még egy igazi Tigris tankot is szereztek, ami azért nagy szám, mert csak egy működőképes példány van a világon. Az a rész pedig, amikor három Sherman a rájuk leselkedő német Tigris tank ellen indul harcba, torokszorítóan izgalmas, akkor is, ha az ilyesmi aligha történt meg a valóságban.
A sorozat a Netflixen nézhető meg.
Könnyek völgye (2020)
A sorozat az 1973-as drámai, ún. jom kippuri háború véres eseményeit mutatja be, amikor Izrael súlyosan alábecsült ellenfelei pont azt a taktikát használták, mint amit ők szoktak: gyors, pontosan kivitelezett megelőző csapásokat. Az elbizakodott zsidó hadvezetés a támadás első napján teljes kudarcot vallott, a korábban oly hatékony hírszerzés vak volt, figyelmen kívül hagyták a nyilvánvaló jeleket, a túlerővel szemben néhány páncélos osztag éppen csak kitartott, és csak jelentős veszteségek után volt képes a visszavágásra. Ezt dolgozza fel a háború északi, szír frontján zajlódó Könnyek völgye az akkori események pontos rekonstruálásával, ugyanakkor az egyéni drámák sem maradnak el, de a 10 részes sorozat legizgalmasabb része nyilván a páncélosok összecsapása, ahol néhány tank egyre fogyatkozó legénységének sorsát követhetjük végig.
A sorozat az HBO MAX-on nézhető meg.