Hét éve ezzel robbant be a walesi Zeta-Jones és ezzel indult meg az újkori Zorró-őrület. A folytatást ugyanaz a rendező csinálta, ugyanúgy Banderasszal, mégis más a végeredmény. De nem is baj.
Jó kis franchise ez a Zorró, könnyedén lehet belőle tévésorozatot, rágópapírt, jelmezkölcsönzőt csinálni. A fekete-fehér, néma Douglas Fairbanks már 1920-ban viselte a híres maszkot, a kiszínezett poszteren vörös kendő lifegett a derekán. Martin Campbell (GoldenEye, Casino Royale) 1998-ban rendezte meg a saját verzióját, a Zorró álarcát Anthony Hopkinsszal, Antonio Banderasszal és Catherine Zeta-Jonesszal. Akkora sikere volt, hogy kész csoda, miért vártak hét teljes évet a folytatással.
Az új filmnek Zorró legendája a címe, ami érthetetlen, hiszen az alaphelyzet éppen hogy lecsupaszítja a hőst: amikor nincs rajta maszk, az asszonnyal veszekedik és a világ megmentését próbálja összeegyezteni a gyerekneveléssel. Zorró a panelban, a buszon, vagy a tévé előtt, alsógatyában - ez a vonal. Szórakoztató.
Ez az Alejandro de la Vega (Banderas) kicsit öregebb, lassú tekintettel járkál a jóravaló kaliforniaiak között, felesége, Elena (Zeta-Jones) pedig tíz év házasság után már nem olyan biztos benne, hogy működhet ez a dolog a kettős életű Alejandróval. Igen, szenvedélyes szerelmükből azóta gyerek is született, ő Joaquin (Adrian Alonso), igazi rosszcsont. Elena kidobja fekete maszkos férjét, sőt, formabontó módon az események sodrásában még el is válik tőle.
Aki az előző Zorró-filmet várja, csalódni fog. A finoman önirónikus Anthony Hopkins eltűnt, a folytatás pedig éles kanyarral nekilendült a paródia irányába - és az új irány nem is rossz, egyáltalán nem az. Az idegesítően aktív kis Joaquin miatt persze elengedhetetlenek a családi mozis pillanatok, ezeket élvezze majd a család. A többi viszont jól adagolt, szépen egymásra pakolt kardozás, mozdony, robbanás, ziháló csók, rebbenő keblek, nagyon gonosz gonoszok és egy bokszoló pap.
Az akciójelenetek Indiana Jones-t idézik - ami azért is lehet, mert az executive producer Steven Spielberg -, Elena úgy harcol a rosszarcú nyikhajokkal, mint egy Wonder Woman, Alejandro titkos Zorró barlangja pedig valójában Batmané. Banderas és Zeta-Jones még mindig jók együtt, és ez a legfontosabb, igazából ez menti meg ezt a harsányabb, elnagyoltabb Zorró Kettőt.
Persze lesz, akit elrémiszt majd a bárgyú, történelemfacsaró háttértörténet Kalifornia állammá válása körül, vagy a rettenetes, európai veszedelem, ami itt egy francia arisztokrata szekta képében riogatja szegény Amerikát. De ha átadják magukat a maszkos-köpenyes párbajoknak, jól fognak szórakozni.