A mesékben látszólag mindig a mosolyogva szökellő jó győz, a legkisebb királyfi úgy szabadítja ki a hétfejű sárkány barlangjából a királylányt, hogy tulajdonképpen egyiküknek sem lesz semmi baja, még a királykisasszony ruhájára sem esik egyetlen sárcsepp sem a nagy hadakozásban. Sőt, tulajdonképpen a hétfejű sárkány is udvariasan vér és belek visszataszító és nem éppen családbarát kiontása nélkül esik el, talán még elnézést is kér, hogy akkor itt és most összeeshet-e.
Pedig a mesék valójában horrortörténetek, elég ha csak arra gondolunk, hogy a farkas felfalja a nagymamát, vagy hogy a vasorrú bába konkrétan gyerekeket hizlal levágás céljából.
2011-ben egyszerre két sorozat is indult, ami a tündérmesék felnőtt verzióit meséli el, ráadásul itt és most: megmutatja, hogy milyen is amikor Hófehérke nemhogy szó szerint görcsökben rángatózva hal meg a mérgezett almától, de amúgy sem az erdő közepén dalol a hét törpe kunyhójában, hanem egy út menti motelben árulja a testét, és Szundi a stricije.
A Grimm jelenleg egyetlen tévében sem megy, de megrendelhető DVD-n, ebben egy gyilkossági nyomozóról derül ki, hogy nem azért lát mindenhol farkasembereket, meg boszorkányokat, mert hibbant, hanem, mert ő a nagy mesélő família leszármazottja, és a Grimm-mesék amúgy sem mesék, hanem bűnügyi hírek.
Az Egyszer volt, hol nem voltban pedig Emma Swan óvadékügynök jön rá arra, hogy van egy kisváros Amerikában, ahol mesehősök húzák meg magukat, és élik mindennapi ármánykodással és gyilkosságokkal teli életüket. A sorozat 3 évadot élt meg, és jelenleg az M2 adja, szerdánként 22:35-től, és minden részt megismételnek pár órával később, hajnalban.
