A "Számkivetett" egy utazás, melynek során nagyon sokat tanulunk meg önmagunkról, az emberi természetről, mindezt egyetlen figura, Chuck Noland történetének bemutatásával.
Robert Zemeckis és Tom Hanks nem mindennapi páros a filmvilágában. Ezt már "Forrest Gump" sztorijával bebizonyították anno, most pedig egy újabb hihetetlen történettel örvendeztetik meg a nézőket.
Chuck Noland (micsoda beszédes név!), a szinte csak a munkájának élő FedEx alkalmazott idejének 90%-át emészti fel a cég, míg a fennmaradó 10%-on osztozik barátnőjével, Kelly-vel (az Oscar-díjas Helen Hunt epizódszerepben). Mielőtt még a munka felemésztené kettejük kapcsolatát, éppen egy fontos küldetés teljesítése előtt, Chuck megkéri szerelme kezét. A másnap esedékes munka azonban alaposan felforgatja a férfi jól megtervezett, pontosan kiszámított életét. Úton Malaysia felé, repülőgépe lezuhan, s Chuck egy apró, lakatlan szigeten találja magát. Hogyan vészelheti át a civilizációból való kiszakadást, a magányt, na meg az idő lassított mozgását egy, a felpörgetett életmódhoz szokott üzletember? Erről szól Robert Zemeckis legújabb tanmeséje.
A "Számkivetett" az ember túlélési ösztönének, illetve a sors kiismerhetetlenségének krónikása. Bárki élete egyetlen pillanat alatt változhat meg gyökeresen, s a legnehezebb dolog az ilyen helyzetekben nem a puszta fennmaradás, hanem a körülményekhez való alkalmazkodás. A kezdeti kilátástalanság okozta pánik után Chuck-nak is az jelenti a legnagyobb gondot, hogy megtanuljon hozzászokni az elszigeteltséghez, a magányhoz. Egyetlen "baráti" kapcsolatát a vele együtt a szigetre keveredett röplabdája jelenti számára. Kemény leckék árán tanulja meg, hogyan is lehet úrrá az érzelmi és fizikai stresszen, amelyet eme új életforma okoz számára.
Zemeckis filmje Hollywood aranykorának moziját juttatja eszünkbe, amikor a vizuális trükkök nem vonhatták el a figyelmet a karakterek valódi érzéseiről, személyiségük részletes bemutatásáról. A "Számkivetett" tulajdonképpen egy utazás, melynek során univerzálisan tanulunk meg nagyon sokat önmagunkról, az emberi természetről, mindezt egyetlen figura történetének bemutatásával. Hanks alakítását már most Oscar-esélyesként emlegetik (jó jel, hogy a Golden Globe-ot már haza is vihette), nem érdemtelenül. Nagy monológok, jól megírt szövegek nélkül, arcának néhány rezdülésével is minden benne dúló vihart, érzelmet kiválóan közvetít, ezzel is bizonyítva, hogy valóban ő korunk egyik legnagyobb színésze. Az már csak hab a tortán, hogy a film forgatása alatt előbb tizenöt kilót hízott, majd negyven kilót adott le annak érdekében, hogy minél hitelesebbnek tűnjön a számkivetett férfi szerepében.
Érzelmes, ámde egyetlen pillanatra sem érzelgős mozi került ki Zemeckis mester kezei közül, aki egyetlen esztendő alatt bebizonyíthatta, hogy nem csak az ijesztgetés eszköztárát (Temetetlen múlt), de az emberi lelket is kiválóan ismeri.
