Tegye fel a kezét az, aki még nem látott nőket és autókat. Mi? Nincs ilyen?! Akkor kérem, nincs itten miről beszélni...

Legszívesebben befejezném a kritikámat itt, de sajnos nem lehet. Szóval essünk is neki ennek a hatodjára kiújuló tumornak, ami Hollywood nemtörődömsége miatt lassan inoperábilis lesz a mainstreamből.

Alapjában ezzel a forgatókönyvvel nem lenne semmi probléma. A célközönség adott, az elvárás minimális, a csavarok komplexitása pedig bőven vetekszik egy Jenga-party fordulataival, ide pedig ennél több nem kell. És ezt nagyjából hozzák is. Mert az autók, meg a versenyjelenetek a régiek, a bevált bandatagok a régiek, a poénok a régiek. Bár ez valahol megnyugtató, ugyanakkor végletekig elkeserítő. Itt minden régi! Semmi sem változott hat rész óta. Az első rész 2001-ben jelent meg és a film még mindig ebből és ebben él, maximum annyi különbséggel, hogy kicsit gyorsabb, fényesebb, meg kiismerhetőbb! Persze az időintervallum nem elegendő ok, hogy egy filmsorozatot befejezzenek, mert ha nem Halálos Iramban, akkor "Féktelen Kerekek", meg "Dupla Gázfröccs 2" jönne a terítéken, ami ugyanaz a pacsuli lenne, csak más köntösben.

De én amondó vagyok, hogy még ez is jobb lenne. Számomra a Halálos Iramban úgy elfáradt, mint a kutya, aki "6"-ot kölykezett (Végre! Hat részt vártam, hogy elsüthessem ezt a poént). Egyszerűen már szűkülnek a forgatókönyv adta lehetőségek, komoly krízist viszont nem vonhatnak be, mert elméletileg Toretto (Vin Diesel) és Brian (Paul Walker) az előző részek történései során már mindent elértek, amit el lehetett. És ez még csak a kisebbik probléma.

Többek között zavaró tényező az, hogy ez a film már meg se próbálja palástolni az abszurditását. Én ezt annak tudtam be, hogy Justin Lin-ék gyorsan ki akarták nyomni magukból a forgatókönyvet és egyszerűen nem törődtek olyan apróságokkal, mint a logika vagy a realitás. Igen, tudom, hogy egy filmnek nem feltétlenül kell minden értelemben a valósághűnek lennie, hisz akkor nem lenne értelme filmet készíteni és nézni. De bizonyos írott/íratlan szabályokat vagy szabályrendszereket azért átültet az életből, mint a gravitáció megléte, az erkölcsi bázisok szembeütközése vagy hogy a rossz fiú mindig a jó fiú csaját akarja. Itt viszont olyan sebekből vérzik a történet, amiket kicsivel több munkával simán ki lehetett volna pofozni.

- A történet elején a szerető feleség simán belemegy, hogy férje és egyben gyermeke apja, halálos, autós hajszára adja a fejét egy ex-katona elfogásáért,
- A gonosz brigád tagjai és járműveik annyira a "karakter pajzs" hatása alatt vannak, hogy az már irritáló. Lásd a forma-1 es pörgető kocsit a filmben.
- A spanyol katonaság a hiper-szuper fontos számítógépes chip kimenekítését egy konvojra bízza. Egyre! Nem küld ki tíz ál-konvojt. Elterelő hadművelet? Áh, minek!? Csak a világ sorsa forog kockán, biztos elég lesz ide egy kamion! És az az egy szerencsétlen kamion is, csupán két szerencsétlen jeep-et kap kíséretül, egy olyan országúti hídon, amiről még a forgalmat sem terelték el. Aaaaaabszolút hihető!
- A gonosz brigád játszi könnyedséggel kiugrat a katonai kamion rakteréből egy tankkal. A kíváncsiaknak elárulnám, hogy egy mai tank súlya úgy durván 60-70 tonna között mozoghat és nem olyan egyszerűen indul be, mint egy 1200-as Lada.
- A mozgási energia és a tehetetlenségi erő ebben a filmben egyszerűen nem létezik. Miért nem létezik?!
- Egy katonai repülőgép pilótájának túlsúlyt jelent felszálláskor plusz két autó és öt ember, de később három, a repülőgép szárnyán himbálódzó kocsival együtt simán felemelkedik a talajtól.
- Nevetségesen hosszú a kifutópálya, amin a hőseinket szállító gép halad. De ezt nem is hagyja annyiban a film, még rátesz egy lapáttal, nézzétek majd meg.
- Maga a puszta gondolat is hihetetlen, hogy néhány gumicsikorgató rosszfiú képes sarokba szorítani egy ország fegyveres testületét. Mond a rendezőnek bármit is a fegyver szó?
- Kezdek kifogyni a betűkből.

Nem akarom tovább ragozni, úgyis csak szőrszálhasogatásnak tűnne. Lehet, hogy másoknak ezek a dolgok még az elfogadható kategóriába tartoznak, de engem őszintén szólva azért dühítenek, mert simán ki lehetett volna kerülni az összeset, ha kicsit igényesebb a forgatókönyv. Így viszont olyan, mint kiskoromban a mustáros kenyér volt. Akkor azt is szerettem, de nem neveztem jó kajának, ma meg röhögök rajta.

A színészekben még csak-csak van potenciál, bár egyre gyatrább szövegeket adnak a szájukba. Ráadásul unalmasan sok a "Most ugye csak ugratsz!" típusú poén. A végére pedig 110 perc benzingőz után még egy rózsaszín, amerikai szirupot is kapunk zárójelenetnek, igaz ez még úgy-ahogy érthető, hiszen balról muszáj volt simogatnia a filmnek, hogy aztán jobbról adhasson egy jókora pofont, ami utal a hetedik rész érkezésére. Hogy milyen pofont? Azt nem lövöm le, de ígéretesebb sztorival kecsegtet, mint ez a mostani.

A film összességében számomra nem tudott megújulni, persze ilyen történetek mindig is voltak és lesznek is, mert tökéletesen kiszolgálják a bambulós-mozizós hangulatát az embernek. Akit érdekel, úgyis megnézni, aki pedig nem, az nem marad le semmiről.

Szerintem: 40% - mustáros kenyérrel