Rózsadomb

Mindenkinek van egy filmre kívánkozó története: az első játékfilmjével debütáló Cantu Mari egészen a saját gyerekkoráig megy vissza, hogy elmesélje, milyen volt 1956 ősze - a tízéves Panka és kisöccse, Miska szemével nézve.

A Rózsadomb a gyerekek filmje, az első csóké és az éjszaka sötétjébe képzelt vörös szemű szörnyetegé ugyanúgy, mint a történelemé és a politikáé. Miközben a papa Rákosival tárgyal a dolgozószoba külön-telefonján, a mama a pártfőiskola vizsgáira készül, a család csupa-mosoly barátja a káderlapokról költ mesét, a szomszédasszony pedig férje megmentéséért könyörög, Panka és Miska, a korukbeli kisgyerekekhez hasonlóan, a maguk kreálta fantázia-világban élnek. Legfeljebb arra kapják fel a fejüket, ha elfogy az üzbég narancs vagy a reggeli kakaó, de az ilyen vészhelyzetekre is megvan a gyors megoldás: csak egy telefon, és máris helyreáll a világ rendje. A felnőttek világa mindvégig megmarad a kipárnázott, zárt ajtókon belül és a kerítésen kívül: a rózsadombi villa kertjében játszadozó gyerekek mit sem sejtenek a körülöttük zajló eseményekből. Élik a gyerekkorukat, incselkednek a bejárat melletti őrbódé előtt strázsáló géppuskás-egyenruhás fiatalemberrel, átszökdösnek a szomszédba, ellopják a papa levelét, pimasz kíváncsisággal bámulják a vacsorára meghívott politikus bácsi üvegszemét, s dugós puskával lövik a kertek alatt állomásozó tankot.

Cantu Mari emlékei szépek, szomorúak és személyesek, az ősz színei hangulatosak, a gyerekek meggyőzőek, egyedül a felnőttek téblábolnak néha kissé bizonytalanul a rózsadombi villa helyiségeiben. A háttérben kirajzolódó sorsok - az októberi események hatására meghasonlott kommunista politikusé, a megfélemlített személyzeté, a gyászoló szomszédasszonyé, a parasztlányból "nagyasszonnyá" lett anyáé - igencsak vázlatosak.
Noha tudjuk jól, ez a film nem róluk, felnőttekről szól, a szülők - az Andorai Péter által alakított, elveiben csalódott apa és a Marozsán Erika játszotta féltékenykedő feleség - ha mellékszereplők is, mégis csak létfontosságú alakok a gyerekek világában. Csakúgy, mint a film legmeggyőzőbb alakítását nyújtó Lázár Kati, aki az örök zsörtölődő, egyszerre jesszusmáriázó és elvtársazó cselédasszonyból farag ismerős, hús-vér alakot.