"mert minden bármelyik percben mindenkivel, mindenhol megtörténhet"
Nem árulok el azzal nagy titkot, hogy a Patkánymese című film főhőse egy röviden elmesélt kocsmai sörözés után, este az asszony végeláthatatlan, vaskosan ismétlődő szidalmai közepette egyszer csak patkánnyá változik. Ezzel a ténnyel ugyanis maga a film sem sokat bíbelődik . Dr. Lump: Miért szeretlek téged című halványkék, könyv alakú laposüveg tartója kézbe se kerül. A film a nézőre bízza, hogy az események előzményeit, egy alkoholista családjának mindennapjait bővebben elképzelje. És a hogyan változott át sem érdekli, sem a meghökkentő tény, hogy ilyesmi megtörténhet. Az emberben lakozó állat történetét pedig leginkább a főszereplő, Pete Postlethwaite arca hitelesíti, mely maszkírozás és ráolvasás nélkül is magán hordozza egy leendő patkány vonásait.
Steve Barron filmje egy variáció Kafka Átváltozás című novellájára. A kispolgári család konkrét helyhez és időhöz nem köthető rémtörténetét átemeli a XX. század második felébe, egy dublini munkáscsalád köreibe. A főszereplő itt is egy két gyerekes család, de nem a fiú, változik át ember nagyságú bogárrá, hanem az alkoholista apa egyszerű patkánnyá. A bekövetkezett csodát a család tényként kezeli, nem kérdőjelezi meg valósságát. Őket az érdekli, mit kezdjenek az életükkel a csoda bekövetkezte után, s hogy mit gondolnak róluk az emberek. Nem töprengenek el rajta, hogy másként látható-e a világ ezután, hanem ugyanúgy szeretnének élni, mint eddig. A bekövetkezett csodát szeretnék meg nem történtté tenni.
Míg Kafka leírásában ismerjük az állattá változott hős emberi gondolatait, a filmben nem ,vagy csak sejtjük, s emiatt a család reakcióin van a nagyobb hangsúly s az abszurd szituációk sorából adódó groteszk humoron. A legkirívóbb változtatás a novellához képest, hogy a z abban szereplő három szakállas nyárspolgár szobabérlője helyett egy újságíró költözik a zilált idegzetű családhoz, abból a célból, hogy az ott történtekről könnyfacsaró könyvet írjon. Az író beköltözik a kafkai szituációba és mintegy belülről manipulálja a történéseket. A családot, mely legszívesebben egy gyors kivégzéssel megszabadulna az állattól, meghatóra tervezett, humánus cselekedetekre bírja rá, mondván, hogy minél eladhatóbb könyvet írhasson, s így sztárt csináljon a hűséges asszonyról, aki férje mellet a bajban is kitart. A kalitkával és babakocsival felszerelt patkányt maga előtt toló vehemens hitves mögött fia és lánya száguld az utcán, s rohamosztagként közelítenek a férj hajdan kedvelt kocsmája felé. Barátaihoz s még a lóversenyre is elviszik, de hiába, csak az amúgy is elviselhetetlen káosz növekszik...
A novella ember nagyságú bogara szobájába zárva s elhagyatva éhhalált hal a saját családja közelében. A film forgatókönyvének írója, Wesley Burrowes, tovább viszi a történetet és megnézi, mi lett volna, ha...? Ha a külvilág is tudomást szerez az eseményről? Ha az átváltozott főhőst egyszerűen kitelepítik egy lakhelyétől távoli szemétdombra, de az karácsonykor hóban-fagyban pici lábain (ah!) mégis hazamegy? A filmben a főhős egy attraktív ördögűzés keretében végül visszaváltozik régi alakjára, s később elmondja, azért kellet patkánnyá változnia, hogy megszabaduljon rossz tulajdonságaitól, s ez bárkivel megeshet, akit megharapott egy patkány. A kelták szerint a másvilág itt van ezen a világon, a közvetlen közelünkben, csak szem kell, hogy lássa. E filmbéli átmeneti metamorfózis azt sugallja, még életünkben meglátogathatjuk a poklot, bűnhődhetünk tisztítótüzén s megtisztulva, újra emberré válva visszatérhetünk a korábbi létünkbe.
A film, mely többször épp hogy csak sikertelen kísérletet tesz szappanoperává változtatása érdekében, végül egy kocsmai jelenettel zárul. A tisztító átváltozáson átesett férj és feleség egy karaoke gép show zenekarának kíséretében ragyogó arccal énekel egy régi, vadromantikus slágert. E pokoli és földi lét közös műintézményének új terméke a világ átváltoztatása karaoke örökkévalósággá, egy torz mennyországgá.
Steve Barron, ír rendezőtől már három, filmet is bemutattak Magyarországon, a Tini nindzsa teknőcök, a Csúcsfejek és a Pinokkió című gyerekfilmeket. Ezt a mostani felnőttmesét, a Művész moziban 2001. április 6-8-ig megrendezendő ÍR FILMHÉTVÉGE (Az eseményhez kapcsolódva mutatták be a BRAN együttes új lemezét is. A Szerk.) keretén belül vetítették, s áprilisban moziforgalmazásba is bekerül.
