Jean-Paul Jaud partizán. Szabadságharcos, aki kamerával küzd az elnyomás ellen. Korábbi filmjével, a Vigyázat, ehető! – a francia bioforradalommal a bióért lobbizott, a Savern, gyermekeink hangjával a fenntartható fejlődésre hívja fel a figyelmet, a Kísérleti egerek vagyunk?-ban pedig a genetikailag módosított élelmiszerek és az atomenergia ellen emeli fel hangját egy rendkívül érdekes, feltétlenül fontos, de kissé szedett-vedett dokumentumfilmben.
Van az a helyzet, amikor az ember annyi mindent akar elmondani, hogy azt se tudja, melyik végén kezdje. Kicsit ez az érzésem Jean-Paul Jaud legújabb filmjével is. Információtengerben úszik, és nem tudja egyértelműen kijelölni azt a csapás, amin szeretné, ha a néző vele járna. Csapongunk az időben, ugrálunk a térben, keverjük a témákat. Engem a legjobban az zavart, hogy nem tudtam kronológiailag összerakni, mi mi után történt, pontosan mi minek a következménye, pedig azt gondolom, fontos lett volna ezeket az összefüggéseket jobban láttatni. A másik gondom Jaud legújabb alkotásával, hogy bár tényszerű, mégis néha kissé manipulatív. Egy-két kép Hiroshimáról mindig megteszi a hatását, de biztos, hogy szükség van a tetten érhető sokkolásra egy olyan témánál, ami idegborzoló felvételek nélkül is éppen elég impresszív? Bár ahogy beszélgetésünkből is tisztán kiderült, Jaud forradalmár, és egy forradalmárnak ezek az eszközei, én mégis időnként túlzásnak éreztem a naturalizmust, amivel dolgozott.
És most hogy túl vagyunk a fekete levesen, el kell mondjam, mennyire fontos film a Kísérleti egerek vagyunk? Ott kezdődik, hogy aki kijön a moziból, garantáltan nem eszik több konzerv kukoricát, háromszor is meggondolja, hogy vásárol-e húst a szupermarketben, és heves támogatója lesz minden őstermelőnek, aki tiszta forrásból származó bio élelmiszereket árul. És ami a legszebb, hogy ezen furcsán elvetemült új megszállottságát meg is tudja majd indokolni. Jean-Paul Jaud olyan összefüggésekre – és biztosan lesz, aki azt mondja, inkább összeesküvés elméletekre – mutat rá, melyekbe nem szívesen gondolunk bele, de ha megtettük, és meg is értettük őket, már nem szabadulunk tőlük egykönnyen.
Értékelés: 7/10
