A Fekete leves már a harmadik bűnügyi film Novák filmográfiájában. Debütálása, a Zuhanórepülés Scorsese, Ritchie és De Palma gengszterfilmjeinek hatását mutatja, ugyanakkor brutálisan realisztikus bűnfilm, melynek forgatókönyvét az élet írta, de legalábbis a börtönt is megjárt Nagy Viktor. Novák az általa producerként jegyzett Nyócker! alkalmával szintén felidézte a Zuhanórepülés nagy elődjeit, a „pénz, pénz, pina” okfejtés például Tony Montana ars poeticájára hajaz a Sebhelyesarcúból. E filmről már a South Park és a Heavy Metal hatása is lerí – mindkettő képregényszerű posztmodern rajzfilm, felnőtt korhatáros tartalmakkal.
A Fekete leves hőse (Perjés Zoltán) tetemes adósságot halmoz fel, így kénytelen elvállalni egy pénzszállító autó kirablását, amihez társakra van szüksége. Csak egy pszichiátrián hűsölő haverja (Novák) elég őrült ahhoz, hogy csatlakozzon, ő viszont többedmagával szökést hajt végre. A Fekete leves készítésének története izgalmasabb a cselekményénél. No-budget produkcióról van szó, a stáb, valamint a profikból és amatőr hírességekből (Vágvölgyi B. András, Herczeg Zoltán) vegyesen összeálló színészgárda gázsi helyett tulajdonrészért dolgozott. Szkript nélkül forgattak, improvizáltak, amihez viszont minden főszereplő felhasznált valamicskét saját személyiségéből. A nevek egyeznek, a karakterek részben fikciósak. Novák egy idegösszeomlásból lábadozó rendezőt játszik, amihez bevallása szerint a valóságban is közel járt. Nagy Zsolt színészt alakít, aki kerekesszékbe kényszerült – tisztelgés a tavaly elhunyt Nagy Viktor előtt. Szabó Simon ultra, aki egy fejsérülésnek köszönhetően pár percenként elfelejti az új emlékeit – a karakterben szokásos alpári figurái találkoznak a Memento amnéziás hősével.
Megkapó hasonlóságok vannak a hősök és a filmalkotók szándékai közt, hisz egyaránt őrült, de legalábbis rögtönzött tervvel igyekeznek kasszát robbantani. Az efféle rendhagyó, kísérleti módszerrel készített filmek (elég a Dogma mozgalomra gondolni) gyakran válságból születnek, amit jelen esetben az okozott, hogy a hollywoodi blockbusterek elcsábították a közönséget a helyi filmekről, ezzel rombolva az ország filmiparát. A Fekete leves ráadásul – ellentétben a többi újgenerációs honi közönségfilmmel – konkrétan is megvilágítja a depressziót, amiből fogant. A hősök összeomlott (Novák), megnyomorodott (Nagy) és feledni vágyó (Szabó) karakterek – a magyar mozi közelmúltbeli helyzetét testesítik meg. A filmen némi dac is érezhető, amely a mindenkori állami pénzosztók ellen irányul, akik a kriminálisan őrült ötletek helyett a filmírás törvényeit betartó projekteket díjazzák. A Fekete leves sztorija számos klasszikus bűnügyi mozit idéz (a két korábbi, szintén posztmodernista Novák-filmhez hasonlóan), ami nem hiba: a valóságban is előfordult, hogy amatőr bűnözőket moziélmények inspiráltak, és zseniális ötletei hús-vér rablóknak is ritkán vannak. A rendhagyó forgatás realisztikus, hiteles, de (a Zuhanórepüléssel ellentétben, a Nyócker!-hez hasonlóan) immár egyúttal morbid módon humoros mozit eredményezett.
A Fekete leves kimagaslik az újjáéledt honi mozifilmes mezőnyből, pedig nem adóforintokból készült. Az eddigi új magyar műfajfilmek mind hagytak kívánnivalót maguk után, még a vígjáték elnyűhetetlen műfajának kontextusában is. Az Isteni műszak a Kontroll és az Argo koppintása, a Megdönteni Hajnal Tímeát Osvárt Andrea bájaival kecsegtető romantikus szexkomédia. A Coming out a honi romkom legrosszabb hagyományaira épül (angol cím, tündérmesei sztori, olcsó popzene), de az exploitation-filmekre is hajaz, hisz szenzációhajhász, bulváros módon egzotizálja a homoszexualitást (mint megosztónak vélt témát), és zsákmányolja ki a honi mozilátogató látens homofóbiáját vagy épp melegpártiságát. (Noha „az első magyar exploitation” címre egy másik, hasonlóan hatásvadász Kálomista-film, a Szíven szúrt ország jogosult.) A Coming out alapötlete pedig ismerős lehet a Jóbarátok ama epizódjából, melyben Phoebe férje ébred rá, hogy mégsem meleg.
Novák a Coming out alkotóihoz hasonlóan amerikai módszerrel igyekszik kitörni a válságból, ő azonban B-mozit készített, a Nyócker! trash roncsfilmje után ismét. Az is hollywoodi találmány, hogy az alkotógárda gázsi helyett a bevételből kap százalékot. Novák tesztvetítésnek szánta a film a Titanic fesztivál keretében rendezett vetítéseit, melyek után a nézők véleményét és a kritikákat egyaránt figyelembe vette, hatásukra rövidebbre vágta filmjét. Rá is fért: az ősbemutatón vetített verzió tele volt műfaji és B-filmekben megengedhetetlen üresjáratokkal.
A Fekete leves lökést adhat a honi független műfajfilmezésnek, hisz gyorsan készített, a rendhagyó forgatásból gerilla reklámkampány formájában is profitáló filmeket lehet garantáltan moziba juttatni, míg egy nagyszabású filmterv rémálommá válhat – elég Novák Egill című projektjére gondolni.
Pont: 6/10
