Cseh származású, amerikai filmrendező, forgatókönyvíró, producer
A háború miatt intézetben nevelődött, ahol társai között találhatjuk Václav Havelt is. A prágai filmfőiskolán forgatókönyvíró, dramaturg szakon végez. Első munkáit a televízió számára készíti. A Laterna Magica látványszínházban dramaturg. Első dokumentumfilmjei a fiatalokról szólnak. A hiteles, őszinte kép, amit a szerveződő beat együttesekről készít egyben első rendezői korszakának stílusát is meghatározzák. A Fekete Péter (1964), az Egy szöszi szerelmei (1965), Tűz van babám (1967) a cseh új hullám világszerte ismertté vált alkotásai. Milos Forman alapítója, vezető alakja a cseh új hullám mozgalmának. Első korszakának filmjei vígjátékok. Sajátos kedvesség, megbocsátás árad az alkotásaiból, a bugyuta kispolgár hiteles rajzába belecsempészi 'a mindannyian ilyen esendőek vagyunk' érzést is. 1968-ban, a szovjet és a "baráti országok" hadseregeinek a bevonulása után Forman elhagyja Csehszlovákiát. Előbb Európában, majd Amerikában készít filmeket. Azon kevesek közé tartozik, aki Amerikában is a legnagyobbak közé emelkedik, és sorra rendezi Oscar díjjal jutalmazott filmjeit.
Az Elszakadás (1971) ugyan Hollywoodban készül, de még nagyon hasonlít az otthon készített Fekete Péterre, Egy szöszi szerelmére. A Száll a kakukk fészkére(1974), a Hair (1979), a Ragtime (1981), Amadeus (1974) az amerikai korszak azon csoportjába tartoznak, mely alkotások a társadalmi normák ellen lázadó, függetlenségre, szabadságra törekvő tehetséges emberek történetét mondják el. A főhősök ugyan elvesztik a harcukat, de a függetlenségre törekvésük nem volt hiábavaló. Az első bukás a Valmont (1989) volt, mely néhány évig visszavonulásra késztette Formant. Azzal a gondolattal is foglalkozott, hogy nem készít több filmet. Szerencsére ezen a válságon túl került és a Larry Flint (1996), vagy az Ember a Holdon (1999) című filmjeinek a sikere bebizonyította van még mondanivalója a mozibajárók számára.
