Michael Jackson nem létezett soha. Vagyis valahogy létezett, de akit mi Michael Jacksonként ismerünk, annak mindegy, hogy él vagy halott. Ez a jelenség lényege. A végső erőfeszítésekben megfeszülő, a táncban és éneklésben feloldódó embert látunk a This Is It című próbafilmben.
A This Is It közepesnél is gyengébb werkfilm, az igazi helye dvd-n lenne egy díszdoboz részeként, a háttérben megbúvó súlyos drámaisága miatt mégis érdekes. Jacko élete az utóbbi 40 év egyik legizgalmasabb forgatókönyve, aminek egyik, de nem befejező jelenete a visszatérésről szóló próbafilm. A popzene modern Rocky-története ez a lehetetlenről.
A nagy történet a kisgyerekből lett sztárról, a sztárból lett legendáról, a fekete férfiból fehér fiúcskává alakuló zombiról szól, vagyis mindenki ismer minden történetszálat és fontos dramaturgiai elemet. Nem kell elmagyarázni a kamerába, hogy ez a visszatérés azért nagy dolog, mert MJ iszonyú betegségekkel küzd, és hogy a koncert Michael Jackson utolsó lehelete, testamentuma, majd szem lefed, emlékezés indul.
A próbafolyamat rögzítéséből mégis portréfilm lesz, pedig semmit nem árul el a hősről. Csak hegyesre faragott orra, felfújt szája, soványsága, görbe háta kezd mesélni a valódi Michael Jacksonról. A test és a mozdulatok beszélnek.
A produkciós iroda minden dollárt igyekszik lehúzni a kultuszból. Koncertturnét szerveztek, a próbafolyamatok közben, otthonában elhunyt Michael Jackson. Az énekest, a végső kísérletét és a filmet is csak a halál tudatában tudják értelmezni a nézők, ez biztosítja az eposzi jelleget és a drámaiságot. Így minden megmozdulása felnagyítódik, megengedőbbek vagyunk a lassabb és kockásabb táncokkal, a borzalmas lírai számokkal és az állandó hittérítői pózok is érthetőek.
Százórányi nyersanyagból dolgozhatott Kenny Ortega rendező, de ezt mégsem venni észre. Csak a színpadra koncentrál, a háttérben egy-egy snitt erejéig megmutatja a stáb készülődését, a táncosok kiválasztásától a mozgó színpadig, de a werk felvételekor se volt erős koncepciója, így a vágásnál a nyersanyagból kihozni valami érdekeset még nehezebb lehetett. Jönnek a számok sorra. Elárulják, hogy a Smooth Criminal alatt Humphrey Bogarttal lövöldözik és Rita Hayworthre gerjed. Az Earth Songhoz világvégés kisfilmet rendeztek hatalmas szemű kislánnyal, a Jackson5-hoz szinte új színpad épült, de mindenben megpróbáltak valami újat, ezeket mi csak visszafogottságukban ismerhetjük meg. Milyen lett volna, ha.
Az erőfeszítés, a bátorság és a nagyság, ezekről szól a film. Ha valaki nem bírja az ilyen eposzi mozikat, kerülje el, mert itt a gyors lábú és angyali hangú sztár a maga kultikusságában tűnik fel. Szerényen vezeti elő, mindig elnézést kér, iszonyú profin dolgozik, a részletekig kidolgoz mindent. Látszólag alig bír menni és beszélni, mégis úgy táncol és énekel, hogy nehéz elhinni, nem egy hologramos verzióját látjuk csak. Persze ne hasonlítgassuk a Bad-korszak Jackójához, de tény, minden idők legnagyobb show-ját akarta, sokat is tett érte. MJ gyakorlását és felkészülését nem látjuk, ő mindent tud, és ez a mindentudás a kulcs. Alig bizonytalanodik el, istenként tisztelik, szent gyermekként kezelik.
A This is it Michael Jackson drámai vállalása, bátor erőfeszítése, aminek része kell legyen, hogy soha nem mutatta be ezt a show-t, mert ő csak így győzhetett. Elégedetlen rajongók és keserű kritikusok már nem írhatják át a legenda alakját. Megmarad az embernek, aki mindent megtett, hogy visszatérjen utoljára. Sok film szól még majd erről.
