Az Oscar-díjas színésznő 89 éves volt.
Hosszas betegség után 89 évesen elhunyt Olympia Dukakis, halálhírét testvére, Apollo Dukakis erősítette meg. A görög származású színésznő tekintélyes életművet hagyott maga után, színpadi és filmes színészként és rendezőként. Az 1987-es Holdkórosokért Oscar-díjat kapott a legjobb női mellékszereplő kategóriájában.
Olypmia Dukakis 1931-ben született a Massachusetts állambeli Lowellben, görög bevándorló szülők gyerekeként. A Boston Universityn tanult színjátszást, majd az 1950-es években New Yorkba költözött, ahol a Broadway színpadain játszott, de egyúttal rendezett és tanított is. 1961-ben egy meghallgatáson találkozott a színész-producer Louis Zorich-kal, aki egy színdarabhoz kereste az általa játszott karakter feleségét. A meghallgatás nem sikerült, Dukakis nem lett Zorich színpadi felesége, helyette tényleg összeházasodtak. Három gyerekük született.
A vásznon apróbb szerepekben már a hatvanas évektől feltűnt, de a nyolcvanas évekre vált igazán ismertté, ami jórészt a Holdkórosokban nyújtott alakításának, és az Oscar-díjnak köszönhető. Olyan filmekben láthatta ezután a közönség, mint a Dolgozó lány, Acélmagnóliák, Nicsak, ki beszél! és folytatásai, A zűr bajjal jár, Csendszimfónia. Egyébként furcsállta, hogy épp a Holdkórosokban nyújtott alakításáért díjazták, szerinte voltak korábban izgalmasabb szerepei. A filmbeli lányát játszó Cher is megemlékezett róla:
Olympia Dukakis Was an Amazing,Academy Award Winning Actress.Olympia Played My Mom In Moonstruck,& Even Though Her Part was
— Cher (@cher) May 1, 2021
That Of a Suffering Wife, We?ALL The Time.She Would Tell Me How MUCH She Loved Louis,Her”Handsome Talented,Husband”.I Talked To Her 3Wks Ago. Rip Dear One pic.twitter.com/RcCZaeKFmz
Határozottan kiállt a nők és az LMBTQ közösség jogai mellett, támogatta az azonos neműek házasságát. Ennek jegyében a 2019-es San Franciscó-i történetek című sorozatban transzneműt, a 2011-es Felhőszakadásban pedig leszbikust alakított. Egy, a The Irish Newsnak adott interjúban arról beszélt, hogy örömmel látja, hogy a nőket és a kisebbségeket végre kezdik ugyanúgy elismerni, mint a férfiakat.
Azt hiszem, hogy a dolgok végre jó irányba mozdultak, mind a nők, mind a kisebbségek számára. Még messze vagyunk a céltól, de már látványos az előremozdulás. (...) Ma már láthatsz női rendezőket és döntéshozókat, és ez nagyszerű dolog. Boldog vagyok, hogy elég régóta élek ahhoz, hogy szemtanúja lehessek ennek a folyamatnak.
