Menekülés Los Angelesből

Idén 20 éves a kultikus Menekülés New Yorkból folytatása, amit sokan utálnak, holott legalább olyan szórakoztató, mint az első rész. Igen, bénák a speciális effektjei, és igen, a sztori olyan klisés, mintha az első rész paródiája lenne, de John Carpenter direkt ilyennek forgatta le: Hollywoodnak állított benne görbe tükröt, és mindenkit figyelmeztetett, hogy ha nem szedjük össze magunkat, beköszönt az apokalipszis! A film megszületésére ugyanis nagy hatással volt az 1992-es Los Angeles-i zavargás, a várost '94-ben romba döntő földrengés, és az, hogy a '90-es években az ötlettelen Hollywood ontani kezdte magából az előző évtized legjobb akciófilmjeinek folytatásait (lásd: Alien 3, Die Hard 3, Halálos fegyver 3 és társai), így Carpenter is visszahozta a félszemű zsoldost, Snake Plisskent.

A sztori tényleg az első részt másolja. Megint az Elnök kéri Snake segítségét egy veszélyes feladathoz, megint egy olyan nagyvárosból kell kihozni valami fontosat, ahol apokaliptikus állapotok uralkodnak (ezúttal egy elektromos eszközöket kiiktató szuperfegyvert, ami az Elnök forradalmárokkal haverkodó lányánál van), megint vicces sidekickek csapódnak a főhős mellé (Steve Buscemi és Pam Grier), és megint időhöz van kötve a félszemű hős, máskülönben meghal. Ami viszont nagyon ütős és kliséktől mentes, az a film zárójelenete (állítólag maga a főszereplő, Kurt Russell találta ki), amiben Snake nem akar sem a Los Angelesben randalírozó bűnözők, sem a piát, a cigit és a káromkodást is betiltó, diktatórikus Amerika közt dönteni, inkább sötétségbe borítja az egész bolygót!

Vissza a jövőbe 2 

Nagyon kevés olyan filmes franchise van, ahol a második részt jobban szeretik az emberek az elsőnél, de a Terminator 2 és A bolygó neve: Halál mellett a Vissza a jövőbe 2 tipikusan ilyen. Ez első sorban annak köszönhető, hogy Robert Zemeckis rendező és Bob Gale forgatókönyvíró az 1985-ös évből az akkor még utópisztikus jövőbe, 2015-be vitte el Marty McFlyt és a Dokit. Egy olyan őrült világba, ahol a tinik légdeszkán repkednek és önbefűzős Nike cipőt hordanak, a kutyákat drónok sétáltatják, mindenki videofont és okosszemüveget használ, Spielberg fia pedig megrendezte a Cápa 19-et. Ezek miatt a Vissza a jövőbe akkora kultfilm lett, hogy tavaly a fél világ azt listázgatta, mi valósult meg Zemeckisék 2015-ös jóslataiból mára, és mi az, ami nem.

A sztorit mindenki ismeri. Marty McFly (Michael J. Fox) és a bogaras Doki (Christopher Lloyd) ide-oda száguldoznak az időben egy fluxuskondenzátorral tuningolt De Lorean DMC–12-essel, először azért, hogy megakadályozzák Marty fiának letartóztatását 2015-ben, aztán pedig azért, hogy véget vessenek az idióta Biff rémuralmának, aki a 2015-ből elcsent sportalmanach-hal 1955 óta egy alternatív 1985-ben saját maffiaállamot alapított a békés Hill Valley-ben.

Vissza a jövőbe 3

Egy évvel a Vissza a jövőbe 2 óriási sikere után mozikba került a trilógia záródarabja is - a második és a harmadik részt ugyanis egyszerre forgatták le Zemeckisék. A vadnyugati tematika állítólag onnan jött, hogy még az első rész forgatásán megkérdezte a rendező Michael J. Foxtól, melyik korba utazna vissza szívesen, a színész pedig a vadnyugat hőskorát mondta. Zemeckis felírta az ötletet - de ezekből addigra már annyi összegyűlt, hogy a western világ már csak a harmadik részbe fért bele.

A Vissza a jövőbe 3 pont ott folytatódik, ahol a második rész abbamaradt. Marty 1955-ben szomorúan veszi tudomásul, hogy a Doki és a DeLorean örökre eltűntek a tér és az idő szövedékében. Csakhogy ekkor egy postás érkezik, aki átnyújt Martynak egy évtizedek óta őrizgetett levelet - amit a vadnyugatra elkeveredő Doki írt 1885-ben. Marty tehát az 1955-ös Dokival kisüti, hogy egy másik DeLoreannal vissza kell mennie az 1985-ös Dokiért a múltba, nehogy ott megölje Biff bandita őse, hiszen akkor nem lesz, aki 100 évvel később feltalálja az időgépet, amivel Marty visszautazik 1985-ből 1955-be, 2015-be és 1885-be...

Elysium - Zárt világ

District 9-et 2009-ben sokan az évtized legjobb sci-fijének kiáltották ki, az addig ismeretlen, dél-afrikai Neill Blomkampot pedig a keblére ölelte Hollywood, amiért az apartheidből és a bevándorlók problémájából egy a régi vágású, okos sci-fit forgatott. Blomkamp innentől kezdve annyi pénzt és híres amerikai sztárt kérhetett a nagy stúdióktól, amennyit csak akart - a 2013-as Elysiumban például Matt Damon és Jodie Foster lettek a főszereplők.

A dél-afrikai apartheid az Elysiumban is visszaköszön: a távoli jövőben a gazdag kevesek csodás körülmények között élnek egy luxusűrállomáson, a nincstelenek milliói pedig túlnépesedett gigavárosokban nyomorognak. Az embercsempészek persze jó drágán elviszik őket az Elysiumra, de az ottani védelmi miniszter (Jodie Foster) szinte mindig kilövi a csempészhajókat. Hogy a beteg nincsteleneknek több esélyük legyen a feljutásra, és az ottani egészségügyi kütyükkel a gyógyulásra, felküldik Matt Damont, aki ezúttal egy olyan droidgyűlölő fegyenc, aki harci robotokat szerel össze egy nagy gyárban, ám amikor megsérül egy üzemi balesetben, csak úgy menthetik meg, ha félelmetes erejű gépemberré operálják át.

Csillagok között

2014-ben mindenki a Batman-trilógiával mennybe ment Christopher Nolan grandiózus sci-fijét várta - de legalább annyian csalódtak a Csillagok közöttben, ahányan korábban Blomkamp Elysiumában. Pedig a történet nagyon ígéretes: a tudósok felfedeznek egy féreglyukat az űrben, és egy csapatnyi kíváncsi űrhajós (többek között Matthew McConaughey és Anne Hathaway) nekivág, hogy átlépje mindazokat a határokat, amelyeket addig áthághatatlannak hittünk, és túllépjenek téren meg az időn. 

Nolan tényleg mindent beleadott ebbe a filmjébe, és a féreglyukakon át a húrelméletig sok létező kvantumfizikai teóriát belekevert a történetbe - de pont emiatt voltak olyan nézők, akik szerint a végeredmény túlságosan roskadozik a tudományos bullshittől, mások szerint viszont a modern tudomány kicsúfolása az egész történet, ami feláldozza a kvantumfizikát az érzelmek oltárán.