Legyetek jók, ha tudtok! – adta intelmét ma már lassan 30 éve a Néri Szent Fülöpről szóló film, amely sokunk gyerekkorába épült be. A 2010-es új verzió sokmindenben hasonlít elődjére, de alapvetően más a célja.
Filippo Neri, azaz Néri Szent Fülöp Olaszország – és talán a világ – egyik legkedveltebb szentje, aki az egyház egy pompával, fejlődéssel, mégis ellentmondásokkal teli szakaszában, a XVI. században élt. Ez a "Seicento" korszaka, ekkor születtek a barokk művészet csodái, ekkor éltek olyan meghatározó szentek, mint Loyolai Szent Ignác vagy Avilai Szent Teréz, de ekkor épült a ma is álló vatikáni Szent Péter Bazilika. Azonban ez az ideje a reformációnak, az egyházszakadásnak, a botrányos búcsúcéduláknak is, és bizony ekkor még égetnek boszorkányokat is.
Néri Fülöp figyelmét azonban nem a pompa, de nem is a boszorkányüldözések ragadták meg, hanem a Róma utcáin elhatalmasodó gyerekszegénység. Amíg azon töri hát magát, hogy Szent Ignáccal és a jezsuitákkal Amerikába (ahogy akkor emlegették: Indiákra) menjen misszióba, szép lassan azon veszi észre magát, hogy az árvagyerekek befogadása, étellel, ruhával, fedéllel, "családdal" való ellátása kialakult rendszert épít személye köré; már mi sem világosabb annál, hogy neki Rómában a helye.
Műfaját tekintve életrajzi film tehát A mennyországot választom, amely azonban olyan mennyiségben kapcsolódik az evangéliumok egy-egy szentenciájához vagy történetéhez. Külön fejezetet kap a tékozló fiú története vagy Jézus és Mária Magdolna kapcsolata, de előbukkan egy-egy részlet a filmből akkor is, ha azt mondom: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek" vagy ha azt: "Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom."
24 évvel a Legyetek jók, ha tudtok című film után 2010-ben készül el tehát Giacomo Campiotti filmje, amelyben a főszereplőt a nemzetközileg kevéssé ismert, Olaszországban azonban népszerű sorozatszínész, Gigi Proietti játsza, akinek filmográfiájában 70 tétel van. (Idehaza legtöbben Rocca parancsnokként, a hóbortos olasz csendőrként ismerik.)
Mindeközben komoly egyházkritikát is megfogalmaz a film: a XVI. századi szigorú egyházi előírásai nem tették még lehetővé, hogy egy lelkipásztor mindenkinek a saját élethelyzete szerinti gondoskodást adja, hogy szabadban gyóntasson, böjt és önostorozás nélkül az élet szépségére hívja fel a figyelmet, vagy hogy – horribile dictu – latinon kívül más nyelven is megszólaljon bárki is a pápa előtt.
Reformer volt a maga idejében a maga módján Néri Szent Fülöp. Nagyon hasonló reformokat szorgalmazott, mint korának másik nagy alakja: Luther Márton. Közelebb lenni a szegényekhez, nagyobb alázattal fogadni a másikat, leépíteni a burjánzó egyházi hierarchiát és visszatérni az Evangélium eredeti üzenetéhez. Hasonló alapanyagból alaposan eltérő végeredmény lett.
Értékelés: 6/10
