Ronda, esős hétvége elé nézünk, de legalább megnézhetjük, miként csajoznak mások, hol saját kategóriájukon felül, hol a szünidő kedvéért, vagy azért, mert valaki más házasodni készül.
Péntek: Túl jó nő a csajom (2010)
Kirk teljesen átlagos srác, aki a pittsburgh-i reptéren dolgozik biztonsági őrként, bár merészebb álmaiban pilótaként repül. Amúgy nem is átlagos: vézna, ügyetlen és ronda. Még a szülei is jobban odavannak a volt (hárpia) barátnőjéért és a lány új pasijáért, mint érte. Ráadásul naponta az orra alá dörgölik, milyen élhetetlen, tehetségtelen fickó. Egy elhagyott mobiltelefonnak köszönhetően Kirk találkozik a bombázó Mollyval. A srác meglepődik, hogy felkelti a sikeres és csinos lány érdeklődését, és nem érti, hogy lehet, hogy egy ilyen csaj időt és energiát pazarol egy magafajta lúzerre. A gond az, hogy a barátai és saját családja sem érti mindezt, és nemis rejtik véka alá a véleményüket. A Kirk-öt játszó Jay Baruchel a Seth Rogen-Jonah Hill-Jason Segel baráti kör tagja, rendszerint az ő filmjeikben szokott mellékszereplőként feltűnni, ám itt főszerepet vállalt és megkapta partnerként a dögös szőke Alice Eve-t, legrosszabb haverként a később komoly karriert befutó T.J. Millert.
Szombat: Lánybúcsú (2012)
A leánybúcsú kicsit olyan, mint a Koszorúslányok undok, kellemetlenkedő mostohatestvére, hiszen ezek az esküvőre készülő lányok senkivel sem kedvesek. Nem is igazán érteni, miért tekintik egymást a legjobb barátnőknek, pedig így van, és amikor egy régi középiskolai barátnőijük, aki jóval kevésbé népszerű és csinos, mint ők, náluk előbb készül férjhez menni, a lányok kicsit megvadulnak. Adott az irányításmániás Kirsten Dunst, a szétesett, könnyen kapható Isla Fisher és egyik új kedvencünk, az érzékenységét kőkemény cinizmussal palástoló Lizzy Caplan, no és egy használhatatlanná vált menyasszonyi ruha, és jöhet mindenféle kavar. A játékidő vége felé azért kiderül, hogy van a filmnek lelke, és helyrerázódnak a dolgok, de addigra elég sok karaktert sikerül megutálnunk – de az igazság az, hogy a legtöbb esküvőn pont ilyen emberek vesznek részt.
Vasárnap: A cél szerelmesíti az eszközt... (2008)
Na mármost ilyen vacak magyar címet rég láttunk – az eredeti angol verzióban A semmi közepe volt -, de ettől tekintsünk el nagyvonalúan. Hősünk, Dorian lázadó tinédzser, gazdag szülei szülei pedig belefáradtak, hogy állandóan kihúzzák a bajból, így nyárra a bácsikájához küldik. Itt állást kap a helyi víziparkban, ahol összebarátkozik a nála idősebb Grace-szel, akivel jobban nem is különbözhetnének egymástól. Grace kitűnő tanuló, aki az elmúlt években nagyrészt a kistestvérére vigyázott, most viszont tovább szeretne tanulni, csakhogy anyjuk adósságokba verte a családot és elköltötte azt a pénzt, amit az egyetemre tettek félre. Grace-nek ezért 12 hét alatt 12 ezer dollárt kell összegyűjtenie, Dorian pedig felajánlja, legyenek üzlettársak egy korántsem legális munkában. A férfi főszerepet az idén júniusban tragikus körülmények között elhunyt, rendkívül tehetséges Anton Yelchin játssza, a nőit pedig az az Eva Amurri, aki a filmbeli anyját alakító Susan Sarandon igazi lánya, és aki nem egy klasszikus szépség, de ha mosolyog, egész vonzó tud lenni.
