Komédia

Steve Carrel és Tina Fey remek színészek. Ezért működhet egy olyan mozi, mint a Párterápia.

A történet ugyanis bőven kevés ahhoz, hogy érdemben bármit hozzátegyen a film élményéhez. Egy unalmas, minden ízében hétköznapi házaspár szeretne némi életet vinni szürke mindennapjaiba. Mi lenne erre alkalmasabb, mint kiöltözve elvonulni Manhattan legmenőbb éttermébe és elvegyülni a híres és gazdag emberek között? Phil (Steve Carrel) és Clara (Tina Fey) Fosternek persze ez se akar összejönni, ám rájuk mosolyog a szerencse és másnak kiadva magukat sikerül asztalhoz jutni. Természetesen az eredeti párocskát az alvilágon keresztül a korrupt rendőrökön át mindenki üldözi, ezáltal Fosterék éjszakája kissé túl mozgalmassá válik.

Nem egyszer láttunk már hasonló alapszituációt. A viccesnek szánt kalandok mind az elcsépelt, unalomig ismételt kategóriába tartoznak. Nem mondanám, hogy friss, ötletes poénokkal bombáznak minket az alkotók, azonban Carrel és Fey előadásában mégis nagyjából élvezhetőek, időnként még meg is nevettetnek.

A két színész nemcsak főszereplője, sokkal inkább fő ereje a filmnek. Nélkülük üres és egyértelműen bugyuta lenne a produkció (aminek fénypontja az összeakadt autókkal való menekülés). Steve Carrelt láthattuk már hasonló szerepekben a 40 éves szűzben, vagy a ZseniKémben, Tina Fey azonban kevésbé ismert, eddig legtöbbet A stúdió című vígjáték sorozatban szerepelt. Mindketten zseniális komikusi vénával rendelkeznek, szerepeiket kisujjból rázzák ki. Miattuk ér meg egy próbát a film, de mindenképpen engedékeny hangulatban és kellően pihent aggyal érkezzünk a moziba!