Kérem szépen, ne nézzék meg ezt a filmet. Nincs miért megnézni, csináljanak valami hasznosat addig, vagy legalább aludjanak, abból nem tanulhatnak butaságokat.
Miért akarná bárki megnézni a Lopakodót? A legtöbben nyilván azért, mert repülős és látványos. Ez nem kevés, én is odavagyok a vadászrepülőkért, órákig elnézegetem őket. Viszont nagyon rosszul viselem, ha a repülőben ül egy nő, és hülyeségeket beszél. Konkrétan például azt, hogy ő márpedig nem fog bombázni, mert ott emberek vannak, és mi lesz szegényekkel, ha ő odabombáz. Ugyanilyen rosszul viselem, ha egy férfi ül odabenn hasonló lila ötletekkel, és még humorizál is, valamint az előbb említett nőt fűzi a rádión. Repülős filmre fizettem be ugyanis, nem pedig arra, hogy valami istenverte musicalt adjanak elő nekem repülőkkel. És ha az első öt percben kiderül, hogy a három főszereplő egyike néger, akkor igenis követelem, hogy ne legyen igazam, amikor úgy tippelem, ő lesz az, aki odakeni a gépét a kanyon falához. És hiába követelem.
A néger emellett, amíg él, természetesen reppel és ráhajt minden nőre. Gratulálok, Rob Cohen, jöhetsz a banánodért.
Mondjuk igaz, a Top Guntól is kiakadtam, meg a többi ilyen ócskaságtól. De még ha túl is teszem magam az amerikai nemzet legsutyerákabb rétegének szóló karaktereken, és direkt csak a repülőket nézem, akkor is szenvedés az élet: a repülő is beszél. A repülő - aki EDI névre hallgat eredetileg, de életvidám pilótáink a humoros Bádogember hívójelet használják - éppen úgy beszél, mint KITT a Knight Riderben. Körülbelül a Knight Rider épületes sztorijára gondoljon egyébként, aki megfogadja a jó tanácsot, és nem nézi meg a filmet, de azért szeretné elképzelni, mit úszott meg néhány kutyaközönséges CGI-rajzon és egy tök érdektelenre tervezett repülő látványán kívül.
Bádogemberbe belecsap a villám, amitől begorombul, majdnem kirobbantja a világháborút, de aztán sikerül a jóképű hősnek lebeszélni őt erről a butaságról, és onnantól ő a legjobb haver. Muszáj neki megjavulnia, ugyanis repülőgép-hordozón csak olyan filmet szabad forgatni, amely nem mond ellent a hajó tulajdonosának, márpedig a Pentagon nyilván nem komálja a robotrepülő-ellenes gondolatokat.
Van még mindenféle ostobaság, amiktől egy tájékozottabb kisfiúnak torkán akad a popcorn: ezekben a gépekben például szemmel láthatóan nem fér el egy radar, aminek meg is van a böjtje, a közeljövő pilótáinak fogalmuk sincs arról, merre is kolbászolnak éppen, a tájékozódást úgy oldják meg, hogy kinéznek az ablakon, és megsaccolják, hogy ez talán Alaszka lesz. Ja és a robotrepülőgépekbe a biztonság kedvéért építenek kabint, kizárólag hősök részére.
Totális hülyeség elejétől a végéig, és ebből a hülyeségből messzire kihallatszik az amerikai háborús marketing, ami semmivel se értelmesebb, mint amilyen a szovjet volt. Vagy a Rambo. És ebben nincs semmi önirónia, semmi kikacsintás: ezt komolyan gondolják. Kedves amerikai szemétgyárosok, a ti nyomorult országotokon kívül nem élnek olyan idióták, akik egy percig is komolyan izgulnak azon, sikerül-e a véletlenül odakatapultált pilótanőnek meglépni az egész észak-koreai hadsereg elől. Mi tudjuk már a főcímnél, hogy sikerül. Mi az ilyen filmről mindent tudunk már a főcímnél. Ilyen propagandamoslékon nőttünk fel. Meg úgy látszik, ugyanakkor ebbe nőttünk bele vissza.
