Ez az a film, ami után ott marad az ember a mozi ülésén, nézi a sötét vásznon felúszó fehér betűket, hallgatja a telt házas nézőtér csendjét, és próbálja feldolgozni a látottakat: a színtiszta mártírhalált, az érthetetlen tömegmészárlást.
A katarzistól a háton átfutó borzongás több órán keresztül újra és újra érezhető, az embernek utána meg kell inni valamit, beszélgetni kell, fel kell idéznie saját családjának házi legendáriumát, saját hazájának traumáit.
Van egy soha el nem dönthető vita, mely arról szól, hogy vajon a lengyel himnusz szomorúbb, vagy a mienk, és vajon a lengyel történelem szomorúbb, vagy a magyar. Mindkét nép átélhetett olyan fájdalmakat, amelyeket megérteni több nemzedéknek is képtelenség. Hát még elfelejteni. Az idén 82 éves Wajda, aki maga is harcolt a második világháborúban Lengyelország függetlenségéért, és akinek édesapja egyike az 1940-ben a katyni erdőben meggyilkoltaknak, idáig várt vele, hogy beszéljen a világnak a lengyelek egyik alaptragédiájáról. Több mint tizenötezer tisztet és civilt mészároltak le Katynban a szovjetek, amit előbb a nácik igyekeztek felhasználni propagandacélokra, miután 1943-ban felfedezték a tömegsírokat, majd ördögi cinizmussal maguk a szovjetek, a mai napig állítván, hogy a tömeggyilkosságot a németek követték el.
Wajda több érintett család sorsának bemutatásával járja körbe a kérdést, igyekszik minden társadalmi rétegből szereplőt állítani, és minden nemzetben felmutatni a kivételeket is (az emberként segítő oroszt, a szovjeteknek is katonai esküt tevő lengyelt, egyedül a németek jelennek meg kizárólag SS-tisztként, de mivel nem ők ülnek a vádlottak padján, nincs hiányérzetünk). A színészek megrendítő alakításokat nyújtanak, a hatásvadásznak tűnő megoldások a film végén egymást erősítve berobbannak. Mégis egyszerűen hatnak, amikor Wajda, nem kímélve minket és magát, visszatér a tömegmészárláshoz, és remegő képeket adó kézi kamerára váltva mutatja be az iszonyú tettet.
Wajda el akart mesélni egy történetet, és hatni akart ránk. Mindkettőt sikerrel tette. Bárcsak mi is tudnánk ilyet.
