Napjaink legmenőbb akcióhőse, Jason Statham ezúttal két jobbhorog között líraibb húrokat penget, és még a mélyebb mondanivalót is megcélozza.
Londonban, hej, van számos utca
Joey (Jason Statham) Afganisztánban harcolt a különleges alakulatban, de olyasmit tett, amit nem lett volna szabad, ezért a hadbíróság elől végül az utcára menekült. Egy dobozban lakik London valamelyik koszos mellékutcájában, napjait pedig olcsó piák által lezsibbasztva tölti. Amikor azonban egy verekedés miatt rejtekhelyet keres, a tetőablakon át egy épp üresen álló luxuslakásba pottyan. Eleinte itt is csak vedel, de aztán mégis inkább összeszedi magát.
Munkát vállal egy kínai étteremben, ahol hamar felfigyelnek az adottságaira és képességeire, melyek a konyhai kisegítő munkakörnél többre predesztinálják. Ripsz-ropsz a kínai maffia sofőrjeként és verőembereként találja magát, de jövedelme jelentős részét jótékony célra fordítja. Ételt rendel a hajléktalanoknak, és támogatja rég nem látott kislányát. Közben egyre közelebb kerül Cristina nővérhez (Agata Buzek), a homleszeket segítő apácához. Amikor pedig megtudja, hogy korábbi doboz-lakótársát, Isabelt meggyilkolták, a közönyös rendőrség helyett kezébe veszi az ügy elintézését.
[img id=476659 instance=1 align=left img]Harctér helyett hétköznapi háborúk
Ez akár egy hagyományos Statham-akciómozi is lehetne, de nem az. Van benne persze alvilág, emberölés, verekedés és keménykedés, a hangsúly mégsem ezekre kerül, és a film nem is elégszik meg annyival, hogy szórakoztasson és kikapcsoljon. Valójában nem is szórakoztatni, sokkal inkább felkavarni és elgondolkodtatni akar. Talán így az ötven felé közeledve Jason szeretne összetettebb és fizikailag kevésbé megerőltető szerepek felé nyitni? Vagy az elsőfilmes rendező, aki egyébként sikeres forgatókönyvíró (Gyönyörű mocsokságok, Eastern promises – Gyilkos ígéretek), Steven Knight gondolta úgy, hogy a nézőnek összetettebb történet dukál?
A végeredmény kissé felemás lett, mert bár a film érdemleges kérdéseket vet fel, mint például a háborús veteránok utóélete, a hajléktalanok mostoha sorsa, a leánykereskedelem vagy épp a pedofília, de igazán egyiket se bontja ki, különösebben nem kezd velük semmit, csak bizonyos cselekedetek, viszonyulások indokaként használja őket. Ami Statham eddigieknél árnyaltabb alakítást igénylő játékát illeti, Oscart ugyan nem fog kapni érte, de azért szégyenkeznie sem kell. Az mindenesetre kérdés, vajon korábbi rajongói mennyire lesznek vevők tőle az önmarcangolásra, és egy olyan szerelmi szálra, melyben egy apácával épít ki plátói kapcsolatot. Mindez hamarosan eldől a mozipénztáraknál.
Kinek ajánljuk?
- Aki Jason Stathamet akkor is szereti, ha nem csak összevont szemöldökű pofozógépként jelenik meg.
- Aki fogékony a sötétebb hangulatra.
- Aki az életszerűség kedvéért lemond a happy endről.
Kinek nem?
- Aki szerint Statham csak verekedjen, ne érzelmeskedjen.
- Aki könnyed szórakozásra vágyik.
- Aki szerint a szerelemnek mindent le kellene győznie.
6,5/10
