Első hallásra rémísztően hangzik, futurisztikussá (Mad Max találkozik Ben Hurral a karosszérialakatosnál) spécizett kerekesszékeken négyen négy ellen egy röplabdával, minden belefér, amit csak a "full-contact" megenged, a cél az ellenfél gólvonala mögé juttatni a bőrt. Legalább ennyi veszélyt rejt az is, hogy minderről amerikai dokumentumfilmet láthatunk. Ám helyben vagyunk, a sportot (kétség nem fér hozzá: klasszikus és utópisztikus) Kanadában találták ki. De mit kezd ezzel egy amerikai dokumentarista? Lesz-e könnyeknek facsarászata?
Az amerikai dokumentumfilmek magyar mozikban látható hányada (az utóbbi időben volt néhány), pontosan úgy viszonyul az európai dokumentumfilmekhez, mint a hollywoodi játékfilmek az itteniekhez - azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy európai dokumentumfilmet jóval kevesebbet látni a mozijainkban (ami azt illeti, tévéink se törik nagyon magukat). Egyszerűen tök mások az alkotói preferenciák itt és ott. E szempontból a Gyilkos labda színtiszta tengerentúli termék, számos választott tárgyában rejlő csapdát (ne szépítsük, olyan terep ez, mint egy aknamező) azonban magától érthetődően kerül el. Leginkább azért, mert a harcért való harcosság, és nem az életben maradásért vívott harc érdekli elsősorban. Az utóbbi járulékos haszonnak, talált pénznek tekinthető, de mire megyünk vele, ha adott esetben kimaradunk a csapatból, vagy a sorsdöntő meccsen hajszállal győz az ellenfél?
Jelen dokumentáció egyfelől nyilvánvalóan egy tök ismeretlen terep-re kalauzol, másfelől befogadható játékfilmként is nehézség nélkül - bár ez megítélésem szerint túl nagy luxus.
