Lehet-e szeretni egy olyan embert, akinek az a szakmája, hogy embereket rúg ki? És mi köze ennek a repüléshez?
Az egek Ura egy olyan emberről szól, aki a töketlen és gyáva főnökök helyett rúgja ki az alkalmazottakat és ezért röpköd ide oda Amerikában. Egy gerinctelen és szemét fickóra gondolnánk, de a rendezői szándék az volt, hogy Ryan Binghamet (George Clooney) egy szerethető kispolgárkén mutassa be,akit elbűvöl a rengeteg repülésből származó VIP státusz. A rendező szerint: "Ha olyan emberről csinálsz filmet, aki abból él, hogy alkalmazottakat rúg ki, és sportot űz abból, hogy egyedül él, lehengerlően sármos színészre van szükség. George Clooneynál alkalmasabb nincs erre a feladatra." Azt viszont, hogy Ryan Bingham mit gondol a munkájáról, és hogyan dolgozza fel, az a film során nem igazán derül ki.
A válság idején ez igen aktuális téma, holott a film forgatókönyve már sokkal régebb óta formálódott. Az eredeti történet lényege inkább az, hogy rengetegen élünk a városokban, mégis mennyire magányosak vagyunk. Twitterezünk, Skype-olunk, telefonon felhívjuk a másikat, a személyes beszélgetések mégis elmaradnak. A válság a forgatókönyvhöz annyit tett , hozzá, hogy a kirúgásos jeleneteket egy kisebb tanulmány előzte meg és valós esetek alapján forgatták.
A sztori tehát nem mást mint egy utazó ügynök története, amelyet a vállalathoz érkezett ügybuzgó újonc azt egyetemen frissen tanult és teljesen embertelen elméleteivel teljesen felborít. A film során egyszer sem hangzik el, hogy mennyire kegyetlen és emberhez nem méltó egy alkalmazottat interneten keresztül kirúgni, mégis a rendező és a fogatókönyvíró zsenialitását tükrözi, hogy minden szájbarágás nélkül megtudjuk, hogy ők pontosan ezt gondolják.
Egyéb iránt a filmeben a buzgómócsing menedzser tanonc mellett megjelenik egy szerelmi szál, amelyből megtudhatjuk, hogy néha még George Clooney-t is átverik a nők. Valamint lezajlik egy kissé romantikusan negédes családi lakodalom. Ennek ellenére a filmnek van mondani valója és akár a címe, légiesen könnyed. Még a bujtatott amerikai utazási ajánló sem zavart. (Ahol Besenyei Péter hasonmása az amerikai légitársaság kapitánya.)
A film konkrétan szűk réteget szólít, meg mert ugyebár kevés ember van, aki Magyarországon rengeteget repül, vagy VIP bárókban tengeti szabadidejét, ennek ellenére azokat is megérintheti a történet, akik még életükben nem repültek. Számukra a film üzenete, hogy fontosak az igazi emberi kapcsolatok, valamint nagyon megható, amikor a kirúgott alkalmazottak arról beszélnek, hogyan élték túl a mélypontot. Sajnos most a válság idején ezzel már sokkal többen tudunk azonosulni.
9/10 pont
