Ami jó egy rendőrdrámának, megöli a turizmust: egy sorozatgyilkos egyedülálló nőkkel végez a mindig esős Marseille-ban. Nem mai hír, hogy a csapadék jól áll az elveszett lelkeknek, az olyan zsaruknak meg különösen, akik fázósan koptatják a városi flasztert, és egyetlen bizalmasuk egy zsebbe csúsztatott whiskysüveg és egy tetthelyen talált macska. A veszett kutyák és a részeg rendőrök útjából ajánlatos időben kitérni, filmen viszont kifejezetten szórakoztató útitárs mindkettő. Ha a kettő valójában egy, s ezt az egyet pedig elég híres színész alakítja, olyan, akinek ballonja, borostája, narancsosan fénylő napszemüvege és régi vágású gépkocsija is van, akkor ott nagy drámai tűzijátékra lehet számítani. Daniel Auteuil elég nagy színész: ha a megcsalt fűtőt játszaná egy tengeralattjárós filmben, akkor is kinézne neki a Caesar-jelölés; az esőáztatta, kiégett zsaru egyenesen gyerekjáték egy ilyen kalibernek. Auteuilből és az évezredes manírokból már az első jelenetben kész a figura, innentől legfeljebb csak a támolygás és a kézremegés fokozható, meg persze a marseille-i eső, ami szomorúbb, mint egy Seress Rezső-válogatáslemez. Drámai nagyotmondásban is hamar ellőjük legjobb patronunkat: Auteuil rendőre már legelső felbukkanásakor valami olyasmit talál mondani, hogy végezni kíván a jóistennel - szépen, lassan, a kötelező fekete-fehér flashbackekben fény derül majd ezen ügy részleteire is. Biztos, ami biztos, hősünk megrozzant elmebeli állapotát egy buszeltérítési magánakció is megerősíti: a hazafelé igyekvő zsaru belső paraméterkönyvére hallgatva pisztollyal módosítja a marseille-i éjszakai hatos útvonalát, lesz is belőle nagy kommandós felfordulás, fegyelmi és elzárás.
És az eső java és a sorozatgyilkos utáni nyomozás még hátravan!
Utóbbi hol Michael Mann, hol Márai Sándor stílusában, a bűnüldözői tablófestés és a toroköblögető szövegmondás igényével zajlik, Tarr Béla és Hannibal Lecter vendégszereplésével. Elég jó társaság, de a legjobb mind közül maga Auteuil, aki hihetetlen akrobatamutatványt hajt végre: leszegett fejjel, mégis emelt fővel cammog át a filmen. Már biztosan várja valahol az a fűtősszerep.