Pater Sparrow 1 című első nagyjátékfilmjének alapötetét Stanislaw Lem: Az emberiség egy perce című novellája adta. Az írás egy nem létező köny kritikája, ennek alapján veszi számba, mi történik egyetlen perc alatt az egész emberiséggel. Lem ötlete köré Pater Sparrow és Góczán Judit cselekményt írt, megőrizve a novella eleve képekben gondolkodó közegét.
Ahogyan a rendező, egy korábbi (a Solaria Sci-fi magazinnak adott) interjújában elmondta: "Az emberiség egy perce vizuálisan gondolkodik. Szinte minden mondata képekkel illusztrálható, mégis rögtön az elején kijelenti a szerzője, hogy ebből lehetetlen filmet csinálni. Nekem ez dobta fel a labdát." Pater Sparrow pedig tisztességesen leütötte Lem labdáját, hiszen olyan történetbe és képi világba ágyazta az alapokat, amely bizonyára napokig nem hagyja majd békén a néző fantáziáját. Annyi biztos, hogy az 1-et nem elég egyszer megnézni, hiszen így, az első találkozáskor bekövetkezett intellektuális, spirituális és vizuális sokk után akkora anyagot hagy maga után, melynek azonnali rendszerezése, kategorizálása és egységes élmény-egésszé formálása néhány órán belül szinte lehetetlennek tűnik, pláne egy olyan film esetében, amely a lehetetlen határait boncolgatja.
Az események egy könyvesbolt csodálatos átváltozásából bontakoznak ki, amelyre a Valóságvédelmi Hivatal ügynökei - élükön Phil Pitch (Mucsi Zoltán) elszánt "valóság-rendezővel" - próbálnak magyarázatot találni. Pitch küldetése, hogy egy-egy paranormális jelenség láttán ne jöjjön zavarba, hanem logikus magyarárzatot adva az eseményekre megelőzze a világraszóló pánikot. Törekvése azonban abban a pillanatban kudarcot vall, ahogyan beteszi a lábát egy könyvesboltba, amelynek egész árukészlete kicserélődött egy ismeretlen összetételű és tartalmú könyvre. A könyvről csak annyit tudunk, hogy fehér borítóján feketén díszeleg a misztikus szám és, hogy "ilyen még nem volt". Pitch rögtön kézbeveszi az ügyet, és a könyvesboltban jelen lévő négy embert, az üzletvezetőt (Mácsai Pál), eladóját és egyben szerelmét, Mayát (Kerekes Vica), néma takarítóját (Czukor Balázs) és a rejtélyes vatikáni látogatót, Swan Tamelt (Sinkó László) azonnali hatállyal véget nem érő vallatásnak veti alá. Ám a legdurvább és legmodernebb kísérletek is kudarcba fulladnak, és a négy gyanúsított Swan megváltó-szerű közreműködésének és próféciáinak köszönhetően látszólag megőrül, valójában azonban életük legszebb napjait élik, vagy - ki tudja - fordítva. A valóságvédelem rövidesen nem tudja felvenni a harcot a szeme előtt zajló felfoghatatlan realitással, a csodás eseménykor jelenlévő négy főszereplő pedig az álmok világában talál menedéket, itt élik meg - agyontesztelt idegeik húrjain - a szerelem és a közösség valóságban nem fellelhető egységét.
A történet kuszaságából adódó hiányérzetre adott reakcióként agyunkat ellepő kérdés-dömpingtől ne ijedjünk meg túlságosan, megválaszolásukra tehetünk kísérletet, viszont ne szánjunk rá túl sok időt, mivel egyértelmű, hogy a rendező szándéka maga a kérdésfelvetés volt, nem pedig a válaszadás.
A filmre fordított rengeteg munka semmiképp sem veszett kárba: a pontos kidolgozás az ötletek és megoldások tengerében sem veszik el, az egységet leginkább a helyszín (az emberi kísérletek színterét adó Eötvös úti Tüdőszanatórium rusztikus épülete, csúcstechnológiával és úszkáló delfinekkel fölszerelve), valamint a filmkockák művészien kidolgozott képi világa adja, Tóth Widamon Máté operatőr munkájának köszönhetően.
Pater Sparrow filmjét leginkább sci-fiként harangozták be, ám csak annyiban az, amennyiben egy tudományos-fantasztikus film tanmese is egyben: felnőtteknek szóló életbölcsességek és egzisztenciális kérdések formájában felmerülő bonyolult történet, amely a végletekig tágítja az emberi megismerést, hogy - a realitást ügyesen kibuktatva - pótolja a hiányzó misztikumot.
