Magyar vezérek és háremhölgyek az Asterix és a Gyalog Galopp poénjait sütik el és konfekciós számokat énekelnek, mint a Csinibabában. Herendi cikis történelmi időutazó klipfilmjének hozzávalóit sok helyről lopta össze, de hiába.
"Rabok legyünk-e vagy szabado-ok?" - énekli a VIVA tv-n a Magyar Vándor Hárem című klipjében Balla Eszter, Gallusz Nikolett és Tunyogi Orsi a rózsákkal fedett mikrofonok előtt, miközben mögöttük háremhölgyek igázzák le a vezéreket. A rendező tartotta magát a családi film elképzeléseihez: az ismétlődő fantáziátlan, rossz ritmusban vágott képek a jobb kiállású vezérek helyett főleg Ond dagadt hasát mutatják, amit a nagymamák is szívroham nélkül élvezhetnek.
A baj csak annyi, hogy ez nem a film zenéjéhez készült klip, hanem teljes egészében a film részlete. Sőt csak egyike azoknak a magyar könnyűzenében tipikusnak mondható zenei betéteknek, amik a filmet alkotják. Annál hogy klip-filmre váltottunk jegyet, holott játékfilmre szerettünk volna, csak az megdöbbentőbb, hogy a reklámfilm rendezők nagymestere ezúttal rossz klipeket csinált.
A sztori csak apropó a zenéhez. A hét vezér áttáncolja a történelmet a honfoglalástól napjainkig különböző folklór-műsorok keretében, hogy végül az erősen hazafias érzületű záró részben a tűzijátékot néző tömeg közé vessék magukat. A Bánk bánt is sokan megnézték - gondolhatta a rendező, amikor Harmat Gábor forgatókönyvíróval ezen a részen dolgozott.
Sztárdömping, szar poénok csömörig
A zenei részektől eltekintve nincs olyan részlet, ami a tévés beharangozásban ne tűnne jónak. Minden percre jut egy sztár vagy egy sztárszínész, hét vezér és legalább egy poén. A filmet nézve az újabb és újabb sztárok kipipálása a más-más idősíkban ismétlődő céltalan jelenetekben már húsz perc után csömört okoz, és a kosztümökön kívül az egyetlen élvezhető dolog a kép minősége lesz. Minden jel arra utal, hogy az alkotók annyira ragaszkodtak az Asterix és Obelix lemásolásához, hogy végül maguk is egy képregényt készítettek.
A forgatókönyvíró ennek megfelelően a hét hősnek a bamba tekinteten kívül csak egy-egy jól behatárolható attribútumot írt: Álmos a kereskedő, Előd a feltaláló, Ond a hízógép, Kond a pesszimista, Tas maga Obelix, Huba a haccsoló ahisztokhata, Töhötöm a poéta. Ezeket a karakterjegyeket a történet - bár a történet erős kifejezés - során sem árnyalja tovább.
Harmat az egy-két mondatos mellékszereplők karakterének megrajzolásával nem is fáradozott, helyette a velük kapcsolatos asszociációinkra épít. Fekete László Magyarország legerősebb emberét: Toldit, Növényi Norbert és Kokó vikingeket, Korda György trubadúrt alakít. Gálvölgyi János pasája Benny Hillre épít, Helyei László Mátyás királyos jelenete a Mátyás-filmszerepeire, Bárdy György egy bemutatkozás erejéig az Egri csillagok Jumurdzsákjára alapoz.
Vannak, akiket a forgatókönyv otrombán elintéz: például a nőket, akik ágyasok (Liptai Claudia), ál vagy igazi háremhölgyek (Bánsági Ildikó, Básti Juli, Nagy Kálózy Eszter), malomkővel dobált kitartottak (Oroszlán Szonja), illetve tréfásan csapóajtó alá szorultak (Nagy Natália). De megkapják a magukét az ázsiaiak, akiknek ilyen húzott szemmel nem is lehetne kedvük nevetni, az eunuchok, akik csak részegen hortyognak és a Pánszláv Unióért zsörtölődő szlávok is.
A Millenáris Teátrumban rendezett premieren a poénokon nevetett a közönség, de vagy azért mert ütosen ciki volt (mint Soma, aki egy éjszakai műszakos háremhölgyet domborít), vagy azért, mert már akkor is tetszett neki, amikor a Gyalog Galoppban vagy az Asterix és Obelixben találkozott ezekkel a gegekkel.
A film végén Herendi Gábor csak annyit jegyzett meg, hogy most kiélvezi a sikert. De ha magas nézettséget is ér el, sosem tudja meg, hogy az nem a Valami Amerika újabb hódítása-e.
