Hazánkban érezhetően kezd nőni a képregények presztízse, mintha komolyabban vennék a műfajt.
A 90-es években általános iskolás kor felett még talán ciki lett volna az aktuális Batman-számmal a hónunk alatt utazni a metrón, de ma már joggal kezdik elfogadni olyan teljes értékű kifejezési formának, művészi teljesítménynek a képregényt, amelynek egyre rangosabb helyet kell szorítani a honi kultúrában.
Fontos médiumról van szó: Amerikában például egy időben a háborús propaganda része volt, konkrétan a második világháborúban harcoló katonák merítettek bátorságot háborús képregényeket olvasva, a 70-es, 80-as években Csehszlovákiában és Lengyelországban pedig a kommunista rendszert ellenző értelmiség egyik intellektuális kieresztő szelepe volt. Jellemző módon nálunk szuperhősös képregényből kevés volt, inkább regényadaptációk, ideológiai pamfletek jutottak. A tengerentúlon viszont egyenesen hemzseg az ég a maszkos, cicanadrágos, repkedő őrangyaloktól. Vasember az egyikük.
Tony Stark istenáldotta műszaki zseni, ráadásul nagyon gazdag, mivel fiatalon megörökölte apja főként fegyvereket gyártó cégét. Éli a playboyok laza életét: exkluzív partik, csinos nők, gyors kocsik. Ám egy afganisztáni üzleti úton az őt szállító konvojt támadás éri. Halálosan megsebesül, ráadásul terroristák kezébe kerül, akik életmentő műtétet hajtanak rajta végre, pacemakert ültetnek mellkasába, ám cserébe azt akarják, hogy börtönében cégének legújabb fejlesztését, egy Jerikó nevű szuperrakétát kalapáljon. A rakéta helyett titokban inkább egy különleges páncélt kovácsol, amelybe mindenféle veszélyes, illetve hasznos extrát épít, és amelynek segítségével megszökik az afgánok markából. Így születik meg a felelősségteljes Tony Stark, és így születik meg a Vasember, aki odacsap, ha kell.
A film lenyűgöző látványvilágú, tökéletesen hozza a képregény hangulatát, és az is jó húzás volt, hogy meggyőzték az Oscar-díjas Robert Downey Juniort, vállalja a főszerepet. A színész nagy Vasember-rajongó, tudvalevőleg alkoholista és drogos múlttal rendelkezik, és a képregényfolyamban Tony Starknak is meggyűlik a baja a piával. De nincs szuperhős ősellenség és szerelem nélkül. A konfliktusokért a félelmetesen kinéző, kopasz és szakállas Jeff Bridges, a szerelmi szálért a gyönyörű, bár kissé méltatlanul a háttérbe szorított Gwyneth Paltrow a felelős.
Ami az AC/DC Back To Blackje és a Black Sabbath Iron Manje közé belefér, azt A Vasembertől megkapjuk.
