Hieronymus Bosch a művészettörténet talán legtöbbféleképpen értelmezett alakja, akinek mind életéről, mind festményei keletkezésének körülményeiről is keveset tudunk – de most tágulhat a horizontunk.
2016-ban világszerte számos kiállítással és rendezvénnyel emlékeznek meg a különös és bizarr alakokkal teli, álomszerű festményeiről ismert németalföldi festőművész, Hieronymus Bosch halálának 500. évfordulójáról. Az évforduló alkalmából készült ismeretterjesztő film, A művészet templomai: BOSCH - A gyönyörök kertje a rejtélyekkel övezett festő legismertebb művét, a madridi Prado Múzeum életmű-kiállításán bemutatott Gyönyörök kertjét állítja a középpontba. A zavarba ejtően részletgazdag festményt „virtuális tárlatvezetés” keretében, látványos közeli felvételekkel tárja a nézők elé, miközben neves művészettörténészek, filozófusok, írók, zenészek, művészek, sőt, képregényrajzolók és egy neurológus osztják meg gondolataikat a műről és kultúrtörténeti hatásairól.
Hieronymus Bosch 1450 körül, Jheronimus van Aken névenszületett németalföldi festő, a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja. Festményeinek fő témája az emberi bűnök, gyengeségek bemutatása és ostorozása. Alkotásain a szimbolikus alakok és tárgyak olyan összetett, eredeti és fantáziadús ikonográfia részei, amelynek értelme még a saját korában is sokszor homályos maradt. Bosch arra használta a démonok, félig emberi, félig állati alakok és gépek sokszor rendkívül bizarr képeit, hogy félelmet és zavart idézzen elő, s az emberi gonoszságot ábrázolja. A XX. század elején a tudatalatti tanulmányozásának kezdete és a szürrealisták megjelenése kellett, hogy újra felfedezzék a késő középkor egyik egyedülálló művészét.
Bosch művészete minden művészettörténészt zavarba ejt. Mint ahogy életéről, úgy festményei keletkezésének körülményeiről is keveset tudunk, még műveinek sorrendisége is jórészt ismeretlen éppúgy, mint ihlető forrása. Mivel rengetegen másolták és hamisították, néhány festményének hitelessége még ma is kétséges, mindenesetre napjainkban húszra tehető a neki tulajdonított, hitelesnek elfogadott képek száma, amelyek többségét azért őrzi a madridi Prado, mert műveinek legnagyobb gyűjtője a legkatolikusabb uralkodó, II. Fülöp spanyol király volt. A veterán spanyol dokumentumfilmes és operatőr José Luís López Linares (A csirke, a hal és a királyrák) dokumentumfilmje a lehető legtöbb szögből vizsgálja és a legtöbb értelmezési lehetőséget, és hidd el kedves olvasó, egy ilyen fantasztikus és különleges életművet nagyon sokféleképpen lehet feltárni – például vannak, akik szerint Bosch az ún. boszorkánykenőcs nevű hallucinogén anyag hatása alatt alkotott, mások szerint az egyházi megújulást szorgalmazta, de van, aki azt vallja, hogy egyszerű botrányhős volt. A film, amelyben még Salman Rushie is megszólal, szeptember 1-től látható a hazai mozikban, Budapesten az Uránia Nemzeti Filmszínházban és országszerte számos további helyszínen.
