Ridley Scott és Russell Crowe munkakapcsolata már-már legendásnak tekinthető. Egyetlen rendező sem képes úgy vezetni Crowe-t, mint Scott, aki az egykori gladiátorból egy pocakosodó, középkorú és öntelt amerikait csinált.
Talányok
Roger Ferris a legjobb a szakmában. Céltudatos, bátor, cselekvőképes és a legfőbb erénye, hogy tiszteli az idősebbeket és a tapasztaltakat. A "jó ügyért" harcolva kész feláldozni a munkán kívüli életét, mert a világot valakinek meg kell mentenie. Mikor azt a megbízatást kapja, hogy a Jordán titkosszolgálattal együttműködve megállítsa a legelszántabb arab terroristát, gondolkodás nélkül belevág. Tudja és ismeri a határait, ha szükséges, nem habozik segítséget kérni. Bár tisztában van az alapvető emberi gyarlóságokkal, az a fajta hazugságspirál, amibe kerül, még őt is meglepi. Egy olyan helyzetben, ahol mások döntenek és téged be sem avatnak, ott nehéz tisztának maradni. Roger Ferris is képtelen rá.
Módszerek
A film a szokásos titkosszolgálati eszköztárat vonultatja fel. Megfigyelő ügynökök, a minden lépésünket figyelik és a minden lépésüket figyeljük módszer, valamint a senkiben sem szabad megbízni séma tökéletesen működik is. Ahogy a DiCaprio által megformált Ferris, a néző is lassan elvész az összeesküvések hálójában. Hamar rájövünk, hogy nincs barát vagy ellenség, a határok végleg összemosódnak. Csak egyetlen szabály létezik senki nem az, akinek mondja magát. Ez pedig magával vonzza azt, hogy a taktikai csatározások közepette, senki nem azt mondja, amit gondol. Nehéz egy ilyen világban élni? Lehetetlen.
Eszközök
Ridley Scott szerencsére nem fetisizálja az amerikaiakat. Nem mintha ez elvárás lenne, sőt Hollywood filmesei sűrűn gyakorolnak önkritikát, főleg ha háborúról vagy a kispolgári lét visszásságairól van szó. Az ő alkotói erénye abban keresendő, hogy ha nem is ad valós és körültekintő képet az arab világról, legalább nem mossa össze teljesen a benne élőket. Abból az alaptézisből indul ki, hogy nem minden arab rossz és/vagy terrorista, hanem ott is emberek élnek, ráadásul különböző országok is vannak arrafelé, ami akkor, ha a helyi Okosabb vagy, mint egy ötödikes egyik versenyzője szerint Európa egyetlen ország és Magyarország nem is létezik, nem elhanyagolható fegyvertény. Ráadásul a rendező tovább megy és még egy gyenge kritikát is megereszt, miszerint Amerika csak hiszi, hogy őrködik a világ felett, ráadásul odaát, a Közel-Keleten, minden híreszteléssel ellentétben értékek is léteznek. Például adott szó, barátság vagy tisztelet.
Összetevők
Izgalmas film a Hazugságok hálója. Van benne akció, érzelem, példázat és jó sok konspiráció. Enélkül nem is lenne a film az, ami. Finoman kigúnyolja a mindentől rettegő Amerika paranoiáját, amit szép lassan kiterjesztenek az egész világra. Érdekes film, mert bemutatja az emberi természetet éles helyzetben és azt, hogyan reagál, ha a feje fölött döntenek. Russel Crowe figurája alappillére a filmnek. Az otthonában, a monitora előtt ülő, köpcösödő és a világgal telefonon kapcsolatot tartó ügynök figurája igazán jól áll neki. A pökhendi, mindig mindent jobban tudó idegesítő amerikai prototípusa, aki azt hiszi, nélküle megállna a világ, de aki annál azért gyávább, hogy maga is bevetésre induljon. Ő a Nagy Testvér szeme és hangja. A gépezet keze a DiCaprio által megformált Ferris, a futkosó ügynök, aki fiatal kora ellenére is bölcsebb, mint társai, az egyetlen, akivel lehet tárgyalni. Ő az összekötő kapocs nyugat és kelet között, a határmezsgyére szorult figura, aki törvényszerűen két tűz közé kerül egy olyan helyzetben, ahol az állásfoglalás kötelező. Leonardo DiCaprio pedig jól hozza a szerepet, mert elhisszük neki az élete felett kontrollvesztett, és azt veszettül visszaszerezni akaró ügynök vívódását.
Kinek ajánljuk?
- Akinek beindítja fantáziáját a CIA szó.
- Akit érdekel a Közel-Kelet.
- Aki szerint DiCaprio levezekelte már a Titanic-ot.
Kinek nem?
- Aki nem szereti a politizáló filmeket.
- Akit komolyabban érdekel a Közel-Kelet.
- Akit nem érdekel a terrorizmus.
7/10
