A Jel Színház Woyzeck, avagy a szédület karcolata című, több nemzetközi díjjal kitüntetett előadása látható március 25-én 18 órától a debreceni Modemben.
A debreceni Jel Fesztivál, és a Jel Színház hazai bemutatói óta valószínűleg sokan tudják, hogy Nagy József táncművész–koreográfus, aki korábban évtizedekig Franciaországban élt. Azt azonban, hogy a Délvidéken született alkotó ikonikus alakja, valóságos intézménye az európai kulturális életnek, már kevesebben. A ma már színháztörténeti jelentőségű alkotások koreográfusa (Pekingi kacsa, A hét rinocéroszbőr, Commedia Tempio, Woyzeck, Virrasztók, Filozófusok, Egy ismeretlen naplója) számos díj mellett 2001-ben elnyerte az Európai Színházak Szövetségének Taormina nagydíját, amelyet eddig olyan XX. századi nagyságok kaptak, mint Peter Brook, Ariane Mnouchkine, Giorgio Strehler vagy Heiner Müller. Kitüntették a Becsületrend lovagja érdemrenddel, 2006-ban pedig őt kérték fel az Avignoni Fesztivál társszerkesztőjének. A világhírű alkotó Woyzeck, avagy a szédület karcolata című előadását 1994 márciusában mutatták be először a Theatre National de Bretagne-ban, Franciaországban. Azóta több mint 200 alkalommal játszották világszerte. A tragikus, mégis humorral feldolgozott történet alapja egy 1824-ben történt gyilkosság: egy Woyzeck nevű lipcsei borbélylegény féltékenységből megölte kedvesét. A bűnös kivégzésről egy újságcikk is született. A bíróság nem vette figyelembe a gyilkos beszámíthatatlanságát, ami szóbeszéd tárgyává tette a történteket, és egyszeriben mítosszá változtatta az ügyet. Ebből a mítoszból és az újságcikkből írta drámáját négy különféle változatban Georg Büchner. Mindenesetre a mítosz valamint a fennmaradt Büchner-szövegek a XX. században számos színpadi és filmes adaptáció tárgyává váltak.
Nagy Józsefék előadásában - noha a mítoszt és az irodalmi anyagot tekintették kiindulópontjuknak - egyetlen szó sem hangzik el, vagyis az előadás a szöveget képekké illetve groteszk képek folyamatává alakította. Aki ráérez az előadás különös, fanyar humorára, remekül fog szórakozni, s közben észrevétlenül elgondolkodik az emberi kiszolgáltatottságról.
