Néhány nappal 80. születésnapja után elhunyt Nemere István, aki közel 50 éven át volt a hazai sci-fi irodalom meghatározó alakja. Az ő emlékére válogattunk az írók főszereplésével készült legjobb, legizgalmasabb filmek közül. Az olyan remekművek, mint az Alkony sugárút, a Barton Fink vagy az Adaptáció azért maradtak ki, mert azok forgatókönyvírókról szólnak.

Ragyogás (1980)

Stephen King azonos című regénye alapján készült Kubrick-klasszikust nézhetjük akár úgy is, mint az írói blokkról szóló rémmesét. A Jack Nicholson által alakított író elvállalja a Szépkilátás Hotel gondnoki teendőit a téli hónapokra, és feleségével és a kisfiukkal be is költözik a világtól elzárt épületbe. A férfinek kifejezetten kapóra jön a magány és az elszigeteltség, mivel új regényén szeretne dolgozni, de ahogy telik az idő, úgy kezd egyre aggasztóbban viselkedni, és végül elszabadul a pokol. Később kiderül, hogy Jack készülő könyve valójában csak egyetlen mondatot tartalmaz számtalanszor leírva: „All work and no play makes Jack a dull boy”, a magyar változatban:

Csak munka, semmi móka. Jack unatkozik.”

King egyébként a film hatalmas sikere ellenére elégedetlen volt, mert jó néhány változtatás található benne a regényhez képest. Főleg az anya, Wendy filmbeli karakterével volt elégedetlen, akit ő erős, független nőként álmodott meg, és ha rajta múlt volna, soha nem adta volna a főszerepet Jack Nicholsonnak – nem azért, mert rossz színésznek tartja, hanem azért, mert a Száll a kakukk fészkére című filmben (1975) már játszott őrült karaktert.

Tortúra (1990)

Minden író szeretne sikeres lenni, de van egy mellékhatása a nagy népszerűségnek: a túl sok rajongó, akik közt a nagy számok törvénye alapján lesz egy-két igazán kattant is.

Erről szól a Stephen King regényéből készül Tortúra is, amelyben Peter Sheldont, a népszerű regényírót (James Caan) baleset éri a semmi közepén, és egész véletlenül egy rajongója találja meg és siet a segítségére. Annie Wilkes (Kathy Bates), aki ráadásul szakképzett ápolónő, a saját házában helyezi biztonságba a mozgásképtelen írót. A középkorú nő rajong Sheldon regényhőséért, Miseryért – akit az író történetesen épp meggyilkoltat az új regényében. Az ápolásnak azonban csak nem akar vége szakadni, az író pedig hamarosan ráébred, a nő valójában foglyul ejtette, és semmitől sem riad vissza, hogy örökre megtartsa magának, és egy saját regényt kapjon tőle.

Kathy Bates olyan meggyőző erővel alakította a kedvenc írójáért halálosan rajongó nőt, hogy az 1991-es Oscar-gálán a legjobb színésznő kategóriában kiütötte a nyeregből Julia Robertset, Meryl Streepet, Anjelica Hustont és Joanne Woodwardot.

Meztelen ebéd (1991)

Az idei Velencei Filmfesztiválon mutatták be a Queert, amelyben Daniel Craig alakítja William S. Burroughs alteregóját, de a beatnemzedék híres-hírhedt írójáról már készült korábban is egy emlékezetes film. A Meztelen ebédből, Burroughs kultikus regényéből, David Cronenberg készített unortodox adaptációt, amely egyszerre szól az írásról, a Meztelen ebéd születéséről, a függőségről, Burroughs életéről, és elég szabadon bánik az alapanyaggal. Cronenbergre nagy hatással volt az író munkássága, és más könyveiből is merített a filmhez, de a bizarr, bogaras látomásokba és a főszereplőt szinte teljesen megfojtó külvilág ábrázolásába egy kis Kafkát is belevitt. Burroughs több ismert írótársa és barátja megjelenik a filmben, Hanket és Martint, a két másik írót például Jack Kerouacról and Allen Ginsbergről mintázta.

9 film, amiből kiderül, hogy olvasni életveszélyes dolog

Elég ijesztő dolgok a könyvek – legalábbis a rémfilmekben.

Ez is érdekelhet

Willam Leet zseniálisan játssza Peter Weller, aki sokszor fapofával fogadja a képtelen történéseket, ami még bizarrabbá teszi a filmet. Weller legismertebb szerepében a Robotzsarut játszotta Paul Verhoeven sci-fijében a nyolcvanas évek végén, de a harmadik Robotzsaru főszerepét azért utasította vissza, hogy megcsinálhassa a Meztelen ebédet Cronenberggel. A forgatáson egyébként maga Burroughs is gyakran megfordult, és személyesen mentorálta Wellert. Már a kezdés előtt fél évvel találkoztak, és egészen az író haláláig tartották a kapcsolatot egymással.

Wonder Boys - Pokoli hétvége (2000)

A befutott férfi irodalmárok és fiatalabb pártfogoltjaik közötti kapcsolat áll több, regényírókról szóló amerikai film középpontjában – lásd például: Fedezd fel Forrestert! (2000), A titkos ajtó (2004), Hallgass ide, Philip  (2014) –, és ez az egyik szála a Wonder Boysnak, amelyben Curtis Hanson Michael Chabon regényét dolgozza fel.

Michael Douglas játssza Grady Trippet, az írót és professzort, aki nagy sikerű debütáló regénye után hét éve képtelen befejezni második könyvét. Tripp amúgy is bonyolult életét tovább komplikálja a Tobey Maguire által alakított tehetséges diák szeszélyes viselkedése, aki lepuffantja Grady főnökének kutyáját, és még elrabolt Marilyn Monroe-emléktárgyak is szerepet kapnak a sztoriban. Ennek ellenére a film nem komédia –

a Wonder Boys éles és megrendítő portréja egy olyan írónak, aki már nem tudja elkerülni a nagy döntéseket sem az életében, sem a munkájában. És nem mellesleg itt látható Douglas egyik legjobb alakítása.

Sade márki játékai (2000)

A kritikusok a történelmi pontatlanságokat kifogásolták Philip Kaufman filmjében, de a rendező nem annyira a „valós” Sade márki életével foglalkozott, mint inkább azzal, amit a "szadizmus" kifejezés megalkotója képvisel: a pornográfiával, a kegyetlenség iránti vonzalommal és a kiváltságosok szabados őrületével.

Geoffrey Rush alakítja a hírhedt arisztokratát, akit a francia forradalom elején elmegyógyintézetbe zárnak. A bolondok között jól érzi magát, ám új felügyelő érkezik. Coulmier abbé (Joaquin Phoenix) megpróbálja jó útra téríteni az élénk fantáziájú nemest, akinek hűséges rajongója, Madeleine (Kate Winslet) sorra kicsempészi Sade további lázító írásait. Az erkölcstelen művek híre eljut a császárig, aki a keménységéről híres Royer-Collard doktorra (Michael Caine) bízza a márki elhallgattatását. Az intézet falai között hamarosan elszabadul a pokol, Sade ugyanis minden büntetést kinevet, minden tiltásra fittyet hány. A két férfi összecsapása elkerülhetetlen.

Szerzők (2006)

A norvég Joachim Trier első filmje poétikus szerelmi háromszögtörténet, egy lányé és két férfié, melyet az bonyolít még, hogy a két fiú nemcsak ugyanazért a lányért versenyez, hanem még egymással is, mert mindkettő sikeres író akar lenni. Ami az egyiknek sikerül, a másiknak nem. Erik tehetséges író, befut, Phillip az árnyéka. Phillip nehezen viseli a kudarcok sorozatát, s egy szanatórium pszichiátriai osztályára kerül. Hat hónap után Erik és barátai érte mennek, s hazahozzák.

A film nagyszerű, melankolikus, okos, ugyanakkor rendkívül érzékenyen mesél a feltétlen barátságról, a megszállottságról, az elhivatottságról, s a nem oly könnyű szerelemről.

+1 Nemere István: Addig írok, amíg élek

Idén szeptemberben mutatták be a mozik Nemere István életrajzi dokumentumfilmjét, amely nemcsak a szerző munkásságára fókuszál, hanem feltárja az e mögött rejlő magánéleti eseményeket, az író természethez és állatokhoz fűződő viszonyát, életfilozófiáját és romantikus oldalát is.

via: Sight&Sound / Collider / Paste