Eminem. Kevesen lehetnek széles e világon, akiknek ez a név, és a mögötte megbújó ember nem jelent semmit. Az utóbbi pár év legvitatottabb rapelőadóját lehet szeretni vagy utálni, de semlegesen elmenni mellette szinte lehetetlen. A semmiből feltűnő srác pillanatok alatt megosztotta a közvéleményt igencsak agresszív, véresen szókimondó, senkit nem kímélő szövegeivel rajongók és megvetők hatalmas táborát sorakoztatta fel.
De mi köze mindennek a filmvilághoz? A válasz már jó ideje benne él a köztudatban: a szőke rapper életéből film készül. A hírt hamar felkapta a bulvármédia, és villámsebességgel érkeztek a szaftos pletykák és álhírek. A valóság azonban ettől egy egész leheletnyit eltér, a pontos megfogalmazás így hangzik: Eminem filmet készít. De a teljes félreértések elkerülése végett: nem a saját életéről. A történet lehet ugyan életrajzi ihletésű (hisz Eminem is a detroiti gettóból küzdötte fel magát), de nem életrajzi film, nem a sztárrá válás rögös útját mutatja be (á la Britney), hanem a mindennapok egy kevésbé napos oldaláról nyújt igen hiteles képet.
8 mérföld. Nem éppen rövid távolság, de jelen esetben egyáltalán nem a méterek számáról van szó. Faji és társadalmi ellentétek különös szimbóluma ez, mely Detroitban alakult ki, de jellemző az összes amerikai nagyvárosra. Az 8 Mile ugyanis egy autópálya, mely a külvárost elválasztja a belvárostól, a feketéket a fehérektől. Kitörni innen nagyon nehéz, sokkal nehezebb, mint végigfutni egy hasonló távot. A film tehát nem egy rapmozi, ám nem is egy megszokott gettófilm, képes túllépni azon, és újat mutatni a nézőknek. Itt az egymással szembekerülő bandák nem (mindig) fegyverrel intézik el a vitás dolgaikat, hanem "ringbe" szállnak, és mikrofonnal a kezükben, kegyetlen szövegekkel mérnek csapást az ellenfélre. A tekintély nem attól függ, hogy mennyire jó a kocsid vagy a nőd, hanem, hogy mennyire jól nyomod a sódert. Ebben a közegben tengeti napjait Jimmy (Eminem) is, aki megpróbál felülkerekedni azon a mocskon, ami szüntelenül igyekszik lerántani őt. Nem egy kezesbárány, de mégis keresi az utat, mely képes kivezetni őt ebből a teljesen reményvesztett világból.
A film nem tündérmese, nem osztogat illúziókat, nem akarja elhitetni velünk, hogy az élet szép. Csupán elmesél egy történetet, mely képes magával ragadni, és elgondolkodtatni a nézőt. Csodák vannak, de nem teremnek a semmiből, ki lehet törni a kilátástalanságból, de keményen meg kell dolgozni érte. A film ugyan nem ennyire egyértelmű, a végkifejlet megoszthatja a közönséget, de egészében igen tartalmas szórakozást nyújt. Eminem bebizonyítja, hogy nem csak a színpadon, a CD-k korongjain tud kiemelkedőt nyújtani, hanem a vásznon is, játéka igen meggyőző, képes nyomot hagyni az emberben. A női vonal sajnos már nem nyújt ekkora élvezetet: Kim Basinger, mint lecsúszott, alkoholista anya igencsak távol áll a hitelestől, és Brittany Murphy szerepe is igen döcögősre sikerült, nehezen akar beilleszkedni a teljes képbe. Ettől függetlenül a mozi igen sodró lendületű, magával ragadja a nézőt. Sokat segít ebben a zene, ami nem csak a rap rajongói számára okozhat örömet, hisz segít visszaadni a film teljes hangulatát.
Összességében a vártnál sokkal jobb filmet kapunk, ami túlmutat a kedvenc előadónk istenítésén, és a hasonló produkciók pénzhajhász szemléletén. Komoly tartalom igen érdekes formába öntve, egy olyan személy tálalásában, aki eddig is sok meglepetést okozott és kétségtelen, hogy fog is az elkövetkezendő évek során.
