Cserna-Szabó András a kortárs szépirodalom egyik legtermékenyebb és legeredetibb alkotója. Olyan könyvsikerek megszületésénél bábáskodott, mint Bödőcs Tibor első regénye, Kőhalmi Zoltán skandináv krimi– , majd sci-fi-paródiája, szerkesztett karanténantológiát, átemelte az új évezredbe Kövi Pál kultikus szakácskönyvét, miközben elsősorban stílusos novelláiért, regényeiért és parádés gasztro-írásaiért szeretjük.

Bár a mennyiségről azt tartják, hogy gyakran megy a minőség rovására, Cserna-Szabó András erre alaposan rácáfol. Áprilisban megjelenő új regénye talán az egyik legjobb, amit a szerzőtől eddig olvashattunk. Zerkó, Attila törpéjének története ókori pikareszk regény, kumiszszagú, groteszk road movie, történelmi tabló és annak paródiája ‒ a folyton porig égő és hamvaiból mindig újjáéledő világ egy kisember szemszögéből.

– Az V. század hihetetlenül izgalmas időszak, az ókor legvége, vandálok és hunok és a többi barbárok cikáznak ide-oda, recseg-ropog a Római Birodalom, aztán a nyugati része össze is omlik végleg. Apokaliptikus kor, egy csodás civilizáció pusztul el – éppen olyan, mint a mi korunk. Aztán persze Attila hun király alakja is nagyon izgatott, a hunok, akikről alig tudunk valamit, mégis szeretjük őket őseinknek hinni – árulta el a szerző a Nyugati tér blognak adott interjújában az új regényről.

Az Attila király idejében játszódó történetben az emberiség éppen soron következő apokalipszise felé száguld. A világ lángol, ömlik a vér, birodalmak születnek és lesznek az enyészeté. Szerte a világban – Rómától Konstantinápolyig, Hippótól Mediolanumig, Catalaunumtól Zentesig – hunok, nyugat- és keletrómaiak, vandálok, gótok, szkírek, alánok, szarmaták, gepidák, zsidók, görögök (stb.) rohangálnak (vagy éppen tántorognak az erjesztett kancatejtől, a mézsörtől, az itáliai és galliai boroktól vagy a táltospipától), hogy a régi káoszból az újba taszítsák az emberiséget.

Az események krónikása Zerkó, a berber törpe, aki élete alkonyán korianderes bárányt falatozva, mellé jóféle Ikarion bort hörpölve meséli el kalandos történeteit a száját tátó kocsmai népségnek egy ciprusi tavernában. Zerkó élete során volt rabszolga és isten, udvari bohóc és börtöntöltelék, cirkuszi látványosság és hímringyó ‒ legfőképpen pedig szemtanúja Róma, Bizánc és a hunok küzdelmének.

– Azt a vallási és szellemi káoszt vagy karnevált szerettem volna bemutatni, ami két korszak határvidékét mindig is jellemezte.
Már győzött a kereszténység, a hivatalos vallás, de még él a görög és a római többistenhit, a vandálok már megkeresztelkedtek, a hunok a griffmadarat és a turult imádják, van egy tibeti kishercegünk, aki Buddhát követi, és így tovább. Meg persze mindehhez egy filozófiai tűzijáték: a zsidó mágus a maga meglehetősen furcsa bölcseletével, sztoikusok, szofisták, sátánisták, Püdeusz, a hümmögés filozófusa, és akkor még a nagy Szent Ágostonról nem is beszéltünk, aki szintén szereplője a könyvnek – mondta Cserna-Szabó András a regény kulturális sokszínűségét firtató kérdésre a Nyugati tér blogon.

Belelapozó
Az idézett interjú teljes terjedelmében és részlet a kötetből ITT.
A könyv bemutatója május 5-én, csütörtökön, 18 órakor lesz a Főfotóban (1085 Budapest, Baross u 10.).