A Kossuth-díjas író 88 éves volt.
Otthonában, családja körben 88 éves korában elhunyt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia szombaton az MTI-vel. Közleményében hozzátette:
Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad, és mindannyiunkkal, akik őt olvassuk.
A kortárs magyar irodalom egyik legnépszerűbb szerzője 1934. március 12-én született Budapesten. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt. Diplomáját azonban csak 1986-ban vehette át – ahogy azt az Index nekrológja írja –, mert az 1957-ben letett államvizsgái után diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, ám tanári utasításra sem volt hajlandó megváltoztatni a témát, így a főiskolát otthagyva bányásznak állt. Később volt kertész, konzervgyári munkás és javítóintézeti nevelő, és épp kazánszerelőként dolgozott, amikor egy munkára a filmgyárba küldték. Itt a barátai rábeszélték, hogy írjon meg egy forgatókönyvet. A Szerelemcsütörtököt egymilliónál többen látták, Moldova pedig ott ragadt dramaturgként.
Első könyve, Az idegen bajnok 1963-ban jelent meg, és nyomban a közönség kedvencévé tette. Ezután ontotta a könyveket, a '60-as évek közepétől a rádiókabaré, a '80-as évek közepén a Ludas Matyi és a Magyar Nemzet munkatársa volt. Rendkívül termékeny író volt, számos szépirodalmi és riportkönyve jelent meg (utóbbiakhoz szívós oknyomozó munkával gyűjtötte az anyagot, olykor hónapokat töltve az adott területen). Legismertebb munkái: Az idegen bajnok, Gázlámpák alatt, Akar velem beszélgetni?, Ferencvárosi koktél, Mandarin, a híres vagány, A beszélő disznó, Malom a pokolban, Akit a mozdony füstje megcsapott, Tisztelet Komlónak, A szent tehén, Az Őrség panasza, A tékozló koldus.
Az Index-nekrológ azt is megemlíti Moldováról, hogy az író megítélése ma már eléggé vegyes vegyes: sokan a volt rendszer kritikusát látták benne, mások – főként utólag – úgy vélekednek, hogy annak inkább apologétája volt, megkérdőjelezik szociológiai módszereit, forráskezelését. Moldova soha semmilyen politikai pártnak nem volt tagja, baloldali rokonszenvét azonban soha nem titkolta. Nagy vihart kavart például Kádár Jánosról írott munkája, és sarkos kijelentései is nagy feltűnést keltettek: hevesen tagadta az egykori pártfőtitkár bűneit, akit „proletár szentnek” is nevezett.
Moldova György a József Attila-díjat 1973-ban és 1978-ban is megkapta. 1983-ban Kossuth-díjas lett. később megkapta a Prima Primissima díjat, a SZOT-díjat, a Nagy Lajos-díjat, a Maecenas-díjat, a Karinthy-gyűrűt, az MSZOSZ-díjat és a tiszteletbeli vasutasnak járó Arany Sípot.
