Dübörög a 88. Ünnepi Könyvhét, írók, költők, kiadók és persze olvasók tolonganak a Vörösmarty téren és szerte az országban. Furcsa belegondolni, hogy amikor 1927-ben felvetették az ötletét, az irodalom épp ugyanazokkal a gondokkal küzdött, mint ma.
A Literatura című irodalmi lap főszerkesztője, Supka Géza író, újságíró, történész, művelődéstörténész a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) 1927-es éves közgyűlésén javasolta egy könyvünnep létrehozását.
Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.
Akkoriban (is) elég drágák voltak a könyvek, és az új írók műveinek megismertetése a közönséggel ugyanolyan rizikós volt, mint most. A magyar irodalom népszerűsítése mellett az is fontos célkitűzés volt, hogy látványos és közvetlen formában új vagy kevésbé ismert szerzőket is bemutassanak a nagyközönségnek.
Az olvasók megfogyatkozott száma mellett a kiadók csak bevált magyar és külföldi írókkal mernek rendszerint a közönség elé lépni: új írók bevezetésének a rizikója és költsége, a legjobb esetben is várható kis példányszám mellett nemigen fizeti ki magát…
A következő évben egy "próba könyvhetet" rendeztek, hogy felmérjék, milyen érdeklődésre számíthatnak. A Magyar Héten a könyvárusok 10% kedvezménnyel árusították könyveiket, és a kezdeményezés sikert aratott, így 1929-ben megrendezték az első, "éles" könyvhetet.
A gazdasági világválság, majd a háború jócskán megnyomorította a következő évek könyvheteit, ám a 40-es évek végére ismét felélénkült az érdeklődés. 1949-ben jelentek meg először külföldi szerzők művei a rendezvényen, és egyre inkább szokássá vált, hogy kiadók a könyvhétre időzítették egy csomó újdonság megjelenését. A legelsőn mindössze két új könyv jelent meg (Móra Ferenc: Ének a búzamezőkról, Szabó Dezső: Az elsodort falu), ám a hat évvel később már 55 kötettel készültek a kiadók, mind magyar szerzőktől. Idén mintegy 400 új kiadvány közül válogathatunk.
Csupán egyetlen alkalommal, 1957-ben nem rendezték meg az éves seregszemlét, amikor az 56-os események során vállalt politikai és társadalmi állásfoglalásuk miatt feloszlatták az Írószövetséget.
A Vörösmarty tér a könyvheti vásár és rendezvénysorozat magja, de Budapesten is több helyen, illetve az ország számos településén is ünneplik a magyar könyveket, és már az ötödik éve Kolozsváron is. A Gyerekkönyvnapokat és 2011 óta a nyári Margó Irodalmi Fesztivált is ezekre a napokra időzítik. Ilyenkor kivonul a kortárs irodalom színe java "ingujjban, közvetlen, bohém formában" - dedikálnak, beszélgetnek, sörözgetnek: már 88. alkalommal író és olvasó együtt ünnepel.
