Lorca egyszerű embereket, parasztokat jelenít meg, s az ősit, a primitívet egyesíti a modernnel. A dráma vezérmotívuma a halál és az a titokzatosság, ami az életet és a halált, a férfi és a nő kapcsolatát átjárja. A titokzatosság mögött a teljesen ki nem ismerhető végzet áll, amely determinálja az ember sorsát, s emiatt az ember nem tehet mást, mint hogy követi a végzetet, "a vér útját", akkor is, ha az egy nő, s akkor is, ha egy vetélytárs férfi képében jelenik meg. Akkor is, ha a nász itatódik át vérrel, s teszi jövőtlenné a túlélők sorsát.
Lorca tudomásul veszi a hagyományok erejét, ismeri és érti a duendét, méltóképpen elsiratja az áldozatokat, de érzékelteti, hogy ennek nem így kellett volna történnie.
A(z) Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) előadása
Hozzászólások