Üvegcipő

színmű, magyar, 2003.

Még nincs szavazat!

Légy te az első!

Ezt az egyszerűségében bájos mesét kisebb író is ki tudta volna eszelni, mint Molnár Ferenc, de aligha akad valaki, aki oly karácsonyias szívbelopózó csillogással tudta volna felékesíteni figuráit, aki a hangulatoknak azt a vibráló változatosságát annyi színpompával érzékeltetné velünk, mint ő. Nála, mint minden nagy írónál, nem a mese a fontos. A leghétköznapibb dolgok megnemesülnek tollától s a jelenet, mely más írónál hétköznapivá lenne, aranyveretet kap minden munkájában. Akkoriban történt, hogy a '40-es évei derekán járó, sikeres író veszedelmes szerelemre lobbant a fiatal Darvas Lili iránt. Megrémült az érzéstől, s ijedtében gyorsan feleségül vette régi barátnőjét, a viharos Fedák Sárit. A házasság nem tartott sokáig, Molnár pedig megadva magát, mégiscsak feleségül vette Darvas Lilit. Mindez a lelki szituáció belejátszott valamiképp Az üvegcipő történetébe. Igaz Molnár nem az a fajta író volt, aki önmagáról beszél, sőt. Ám a saját megélt válsága nyilván megkönnyítette neki, hogy beleélhesse magát a tisztes, idősödő józsefvárosi műbútorasztalos konfliktusába, akinek egy már nem egészen ifjú, de vonzó és erőszakos szépasszony iránti régi vonzalmába hirtelen betoppan egy 19 éves kissé félbolond, de elbűvölően őszinte és tiszta lelkű kis cseléd rajongó, váratlan szerelme. Mert Az üvegcipőnek ez az alapkonfliktusa. Áthelyezve és áttranszponálva a Tavaszmező utcába, az író őshazájába, a Józsefvárosba.

A(z) Hevesi Sándor Színház előadása

Stáblista

Hozzászólások