Kéri Kitty rendező elmondta: Shakespeare első tragédiája a sorozatos bosszúról szól, a legvéresebb valamennyi közül. A Titus Andronicus nem csak egy krízist akar feltárni, hanem ennek összes előzményeit és következményeit. Hová vezet az út, ami bosszúval, gyűlölettel, önzéssel és agresszióval van kikövezve? Olyan világban játszódik, amelyben nincs törvény. Ahol a gyilkosság, áldozat, csonkítás, nemi erőszak, manipuláció, hataloméhség, hazugság, csalás, rasszizmus, diszkrimináció, kannibalizmus hívó szavak a történetben. Ahol mindenki, mindenáron beteljesíti bosszúját, még ha önmaga és családja áldozatul esik is. A szereplők kizárólag az őket ért sérelmeket látják. Az elkövetett agressziót jogosnak, olykor szükséges eszköznek tekintik. Shakespeare nem véletlenül helyezte az ókori Rómába történetét, a Krisztus előtti időkbe. Ott nincs megbocsátás, megbánás, igazi bűnhődés és vezeklés sem. Kizárólag a bosszú természetrajza, amely az őrület és a higgadt tervezgetés között ingázik. Egy ilyen világból nincs kiút, szükségszerű a szereplők és világuk teljes pusztulása. Ugyanakkor a Titus Andronicus, a királydrámák hagyománya alapján a jobb idők reményével ér véget. A végső kicsengés tehát a remény. Kéri Kitty szeretné a nézőre bízni a döntést, hogy érdemes-e újra kezdeni.
A Titus Andronicusban 22 szereplő valamint kapitány, rokonok, hírnök, róma népe van jelen. A most készülő veszprémi előadásban ezek eljátszására tíz színművész és egy gyermekszereplő vállalkozik egy érdekes látványvilágú játéktérben.
A(z) Veszprémi Petőfi Színház előadása
Hozzászólások