A Tigris és hiénában a hatalom és a bosszúvágy kettőse játssza a főszerepet, amelyhez képest az ország érdeke és a magánérzelmek világa mellékesnek bizonyul. A fattyú Borics herceg, Galícia fejedelme Magyarország trónjára tör, holott tartományát sem képes kormányozni, és azt sem tudja megakadályozni, hogy feleségét egyik szolgája elszöktesse. A „családot huszonöt év után csak az elrontott élet fölötti gyűlölet köti össze; anyát és fiát ezenfelül a trónra áhítozó ragadozó és a haszonleső kapcsolata is. Saul, a másik ikerfiú, Borics testvére negyedszázadon át nem tudott származásáról, ezért mint afféle kóbor lovag kisszerű túlélési taktikákat dolgozott ki magának. Végül egy istenítéletszerű párbajban szinte megkönnyebbülten dől apja kardjába, míg Sámsont Predszláva szúrja le. Ezek után ismét anya és fia, a „tigris” és a „hiéna” feszül gyilkos indulattal egymásnak. Semmi nem változott: a „jó király”, a tehetetlen Vak Béla uralkodik, de mindig lesznek borgőzös fejjel pártütő, békételen urak, akik hazamentőnek képzelik magukat.
A(z) Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház előadása
Hozzászólások