Sóska, sültkrumpli

komédia, 2 felvonás, 90 perc, magyar, 2012.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Egy komédia, ami a fociról szól! Egy darab, amely nem csak a fociról szól!
Az Újpest Színház legújabb bemutatója egy könnyezve kacagtató előadás, amelyben tükör van a színpadon, pont a nézőkkel szemben, a publikum és a színészek között. Ez a tükör azonban összeköti a közönséget a szereplőkkel! Olyan visszfény árad belőle, amely a kor valódi képe! Ha nevetséges, hát azért, ha pedig sírni valóan komikus, akkor sem véletlen! Körülbelül kétszer 45 percen át, egy szünettel. Akár egy meccs, akár mint az életünk! Gazdag, szórakoztató, nemes, értékes, torokszorítóan felemelő! Ha tragikomikus, hát lehet, hogy akkor igazi! Ha jól bánunk vele, közel olyan tökéletes lehet, mint az egyik legtökéletesebb forma, a gömb! Akár, mint egy labda!

Aki szereti a színházat, ám a focit nem kedveli, annak az Újpest Színházban a helye! Ki inkább a focit kedveli, annak el kell jönnie!

A(z) Újpest Színház előadása

Bemutató időpontja:

2012. február 5., Újpest Színház

Stáblista

Szereplők

Lacikám (bíró)
Szappan (partjelző)
Művész (partjelző)

Hozzászólások

9/10
Johann 2013 ápr. 30. - 17:26:41 9/10
Emlékszem erre az elõadásra, tavaly láttam az Újpest Színházban. Labdarúgás iránt érdeklõdõ, ezt a játékot kifejezetten kedvelõ nézõként különös várakozásokkal ültem be rá. Meg azért is, mert már a Budapesti Kamaraszínházban is meg akartam nézni ezt a darabot annak idején, de nem voltam elég gyors: a gazdasági világválság szomorú következményeként elõbb kellett bezárnia a színháznak, minthogy eljutottam volna rá. (Itt jegyzem meg, hogy bár az Újpestben már nem, de a József Attila Színházban továbbra is mûsoron tartják, mégpedig az eredeti rendezésben és szereposztással, ahogyan még a Kamarában volt látható! Mindenkinek ajánlom, aki még nem látta!)
De vissza az újpesti változathoz. Nem kis várakozásaimat is felülmúlta az elõadás! Feszes tempójú (tragi)komédiát láthatott a nagyérdemû, a magyar foci belsõ viszonyait jól ismerõ, azok között magabiztosan eligazodó szerzõrõl árulkodtak a párbeszédek, a (persze néhol karikatúra-szerû) karakterábrázolások és maga a cselekmény is. Ugyanakkor a darab a sporttól teljesen független tanulságok levonására is alkalmas. Voltaképpen az egész társadalom elé állít (görbe)tükröt; sok kortünetre hívja fel a figyelmet úgy, hogy közben végig (szinte folyamatosan) fenntartja a humor magas szintjét, vagyis a vaskos tanulságok ellenére is az önfeledt kacagásé a fõszerep. Nem csodálom, hogy immár több mint tizenhárom éve folyamatosan mûsoron van a fõváros különbözõ színházaiban! Magáról a rendezésrõl: Krizsik Alfonz jól tömörítette az eredetileg több órás mûvet, és összességében is kiválóan teljesített rendezõként. (Korábban "csak" színészként ismertem; pl. a Forrás Színház Csíksomlyói magyar passiójának Júdásaként nyújtott drámai alakítását képtelenség elfeledni.) A színészek is remekeltek, különösen Szolnoki Tibor volt nagyon vicces. :)