Színház

Lorenzaccio

színmű, magyar, 2009.

Értékelés:

4 szavazatból
Szerinted?

"Minden ismerős, ami bizonytalan és zavaros. Lorenzaccio léte, alkata. Nincsen olyan, hogy egyszer kötök kompromisszumot. Nincs kis kompromisszum, vagy nagy kompromisszum. Nincs olyan, hogy egy kis kompromisszumot megkötök, hogy aztán majd kompromisszum nélkül cselekedjek; az rásül az emberre.
Ma is zavaros minden. És egy fiatalembernek elég nehéz. Vagy belevész a mocsokságba vagy elvész. Ennek a roppant fiatal társulatnak is érdemes foglakoznia ezekkel a problémákkal. Mik egy fiatal ember lehetőségei egy ilyen mocsárban?" (Zsótér Sándor)

"Egy gond terhelte fiatalság telepedett le a világ romjain" - írja Musset A század gyermekének vallomásaiban.
1810-ben született, és 47 évesen, 1857-ben halt meg. Fiatalember volt a romantika századában, a fiatalságról írta műveit. Lírikus volt, aki regényeiben és darabjaiban is önmagáról, egy fiatal ember életérzéseiről, életlehetőségeiről vallott. A Lorenzaccio a 16. századi Firenzébe visz bennünket, a Mediciek korába. Lorenzo Medici csendes, magába forduló, tudós fiatalember volt. Aztán váratlanul Firenze kicsapongó, gonosz fejedelméhez, Alessandro Medicihez szegődik. Társa, rossz szelleme, kegyence lesz. Alessandro a pápa és a német-római császár kiszolgálója, nekik köszönheti korlátlan hatalmát az elvben köztársaságként működő város fölött. Lázadoznak a régi patrícius-családok, lázadozik a polgárság. Vezető kéne nekik, de akiben megbíznának nem vállalja, aki vállalná, abban nem bíznak. Lorenzaccio célja, hogy megölje a zsarnokot. Azért vette magára a züllött, gyáva élvhajhász álarcát. Mindent föláldoz magányos tette érdekében, az anyját, unokahúgát, sajátmagát is. Minden értelemben. Nem tudja már letépni magáról az álarcot. Sajátja lett. Egyéni drámája, hogy tud erről. Gyűlöli az embereket. Úgy véli megismerte őket. Próbának is szánja a gyilkosságot. Mire mennek a váratlan szabadsággal? Tudnak-e élni vele? És sajnos jól gondolja. Nem tudnak. Nem boldog az igazától. Csúnyán, kiábrándultan, méltatlan módon hal meg. Meglincselik. És a zavaros helyzetet azok használják ki, akiket nem eszmények, hanem érdekek vezetnek. A szabadságért, igazságért lázadó diákokat legyilkolják. Firenze egy tehetségtelen bábot választ új fejedelmének.

A(z) Maladype Színház előadása

Bemutató időpontja:

2009. október 11., Maladype Színház

Stáblista:

Szereplők

Lorenzo de'Medici (Lorenzaccio)
Alessandro de' Medici herceg
Cibo bíboros
Pietro Strozzi
Cosimo de'Medici
Maffio (polgár)
Cibo márkiné
Caterina Ginori (Lorenzo nagynénje)
Tebaldo (festő)
Filippo Strozzi
Maurizio (a Nyolcak Tanácsának tagja)
Lorenzo anyja
Bindo (Caterina és Lorenzo nagybátyja)
Gabriella (polgárlány)
Giomo (Alessandro udvaronca)
Scoronconcolo (bérgyilkos)

Alkotók

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2009 máj. 31. - 18:42:25 10/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

LORENZACCIO Zsótér Sándor Maladype
Szorgosan kötögetnek, kecsesen horgolnak, (a vörös fonálba kapaszkodva a cselekmény
útvesztõiben sem tévedünk el), kézimunkájuk gyümölcse: száz pár vörös kesztyû pedig mo-
bil díszletként hasznosul. Benedek Mari öltözékei most is fantasztikusak: a vörösön túl ba-
barózsaszín az uralkodó, a csillogó mûszálszövedékekbõl egyaránt készül mellvért, ujjas, pa-
lást vagy uszályos ruhaköltemény, a ruhatárat többször gazdagítja, álruhává, barátcsuhává
alakulva a bíbor kesztyû-arzenál. Zsótér Sándor rendezésében minden szó megkapja gesz-
tus-kiegészitését, a látvány és a színészi játék permanansen duplafenekû értelmezésre ad
lehetõséget. Hihetetlen mennyiségû ötlet, geg adódik így, ami a romantikus történet mel-
lett annak ironikus paródiáját is megjeleníti. Ennyire humoros, ennyire feszülten lendüle-
tes elõadást még a Mester remeklései között is ritkán találunk, találkozása a Maladype-mû-
helyben edzõtáborozó csapattal extrém színházi csemegét eredményezett.
A játéktér 3X3 méter, közepén egy asztallal, ebbõl építi képzeletünk a bekonferált fejedel-
mi lakosztályt, hercegnõi budoárt, Firenze fõterét vagy sötét sikátorát. A többit megteszik
a nagyszerûen játszó színészek, akiknek tiszta deklamációja a textus tökéletes értelmezé-
sét igazolja. Tompa Ádám a szépséges Alessandro elpuhultan cinikus fölényével, másik sze-
repében, a leendõ uralkodó Cosimo Medici nemes bölcsességét állítja szembe, de nem ad-
ja alább a kéjvágyó bíboros cselszövõ karrierizmusának ábrázolásában sem. A zsótériánus
stílusban immár bennfentes Orosz Ákos, aki a bohócmimikától a mesteri színlelés jelein át,
a rejtett szenvedélyesség hangjáig uralja fölényesen kifejezõ eszközeit, páratlan szuggesz-
tivitással jeleníti meg a címszereplõ ellentmondásos karakterét. Lendváczky Zoltán, nem
tagadva meg Bárkabeli múltját, a legjobb pillanatban dobta el régi nevét, hogy tüstént egy
egész sor pompás alakítással tegye az újat emlékezetessé. Mint idõs Strozzi, hörgésbe fúló
hangon, kolostorba vonulva fordít hátat az életnek, Firenze-rajongó mûvészként gyengéd
bájjal tetoválja a fejedelem portréját annak nyakára, Katarina csábos asszonyiságát pedig
kifinomult virtozitással állítja elénk. Zsótér Sándor újabb példáját alkotta meg az eredeti
mûvet csak kiindulásnak tekintõ, önmagában megálló, autentikus színházi formának, amely
sokrétû belsõ gazdagsága révén nyújt tobzódó élményt.
10/10
FElepHánt 2009 máj. 25. - 09:30:05 10/10
Így elsõ lélegzetre csak annyit, hogy fantasztikusan eredeti elõadás, végre a Maladypések kaptak lehetõséget igazi drámában való bizonyításra. Zsótér jelen évadbeli csúcs-ostromát folytatja, a stúdiószínpadi Vássza, a Terry és a Velencei kalmár után 10 /Tíz!/ négyzetméteres játéktéren mutat alternetívát. Tompa Ádám és Orosz Ákos nagyszerû játéka mellett, LENDVÁCZKY ZOLTÁN
lep meg egészen kiemelkedõ alakításaival.(Mert négy szerepet is játszik).