Brecht a háború képtelenségét állítja elénk Kurázsi mama és gyermekei című művében, mely a vallásháborúnak mondott 30 éves háború idején játszódik ugyan, de a háttérben mint mindig gazdasági érdekek állnak. Kurázsi mama, Fierling Anna, a markotányos nő számára, ha kicsiben is, a háború ugyancsak üzlet, megélhetés, ahonnan élve kell kikerülni. Ez egy embertelen, mégis – sajnos - nagyon is emberi világ, mely elpusztítja a kulturális értékeket és magukat az embereket is. A főhősnőt elvakítja a nyerészkedés, a túlélésért való küzdelem, eszelős makacssággal űzi mesterségét egy olyan világban, ahol minden felborult. Ahol a békére vágyó ember nem kap bizalmat mondván, békében „nincs becsületszó, nincs hűség, nincs hit, nincs egy szemernyi tisztesség… hiszen rég nem volt háború. Honnan is volna erkölcs... A béke disznóól, rend csak a háborúban van. Békében a nép elvadul… nevük sincs az embereknek, magukat se ismerik. Csak háborúban vannak tisztességes lajstromok.., mert rend nélkül nincsen háború!...Mint minden jónak, a háborúnak is nehéz a kezdete. Ha aztán nekilendül… az emberek már a békétől ijednek meg, mert össze kell számlálni a veszteséget. Mégis előbb a háborútól riadoznak. Új még nekik.” Rémisztő kép. Ijesztő parabola…

A(z) Veszprémi Petőfi Színház előadása