Színház

Körbe K

előadás, magyar, 2012.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

Budapest. Olvasztótégely. Kisemberek, gazdagok, alkalmazottak és főnökök, hatalmi viszonyok, munkából jövők s munkába indulók, nappali emberek és éjszakai figurák, szerelmek, kalandok, játszmák, kötelezettségek, házasságok, erőviszonyok, hírességek, hétköznapok; nagyvárosi ki-kicsoda.
Az egésznapos rohanás, a munka, a szórakozás során ezernyi ember keresztezi egymás útját. Használjuk egymást. Önmegvalósításra, célok elérésére, identitásunk meghatározására, nyomorunk elkendőzésére, szórakozásra, vágyaink kielégítésére, vélt és valós egyensúlyunk megtartására, szeretet vagy elismerés begyűjtésére, életbenmaradásra. A lista végtelen.

A(z) Lakmusz Csoport előadása

Stáblista:

Hozzászólások

10/10
FElepHánt 2012 ápr. 05. - 09:06:27 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

KÖRBE K Tóth András Lakmusz Csoport Fogasház
Kovács Anni ábrándos utcalánya olyan igazi, cukrászdai randevúra vágyik a fölfelé folyó Duna partján, de a darab csak szerkezetében utal vissza a száz éves elõzményre, önálló, eredeti és igen értékes alkotás. Dóka Péter a jelen század bizarr körmagyarját teremti meg, keményen rajzolt karakterekkel, feszesen komponált, városi nyelvjárásunkban írt dialógusokban. Tóth Máté acélos biztonsági õre lazán üti el a nyolcadik fuvaron túllevõ, izzószemû prosti szentimentális kérését, ám következõ kalandjában poétikus gyengédséggel csábítja homályos esti sétára Horváth András erotikusan retardált nagyfiúját. A nõi nem képviseletében Fekete Réka Thália veti be csáberejét, nagy nehezen végül is sikerül ágyba csalni az apakomplexustól gyötört szûzikét. Hazai pályán már kevésbé eredményes, férjeura ideologikus csavarokkal próbál kibújni a házastársi kötelezettségek alól, Orbók Áron kiválóan ábrázolt tutyimutyisága, más tájakon azonban igencsak férfias formákat ölt. Mindenki két jelenetben bukkan fel, egymásnak sokszor ellentmondó, változatos szerepformákban, Tóth András rendezõ háttal ülteti elénk a szereplõket, de színpadi személyiségük megmutatására szemtõl-szembe ad meg minden lehetõséget.
Az otthon inaktív nagyember, óvatos puhatolózással keríti be tinédzser áldozatát, végül topmenedzseri célratöréssel fogalmazza meg, a szellemes poszteren is olvasható kérdést: "Akarsz-e a szeretõm lenni?" "Meg lehet oldani..." - rebegi a csak szemre naiv, vörös otthonkáját tétován fel-lehúzgáló fiatalka. Gergely Katalin tépett érzékenységgel, a lélek mélyvilágából vezérelt százarcú mimikával, hipnotizáló szuggesztióval játszik, legjelentéktelenebb gesztusa is sorsdrámákat hordoz. Esendõ vesztes Csillag Botond showmannel szemben, aki könnyed cinizmussal használja ki helyzeti elõnyét a sorozatsztárságból igazi színházba vágyó Koncz Andrea esetében is.
Lágy hangszíne, macskalépte veszélyes ragadozót leplez, Fekete Zsolt politikusa fölfelé a sunyi alkalmazkodás mintaképe, szexuális csábításának fõeszköze a gátlástalan zsarolás. A profi partner elõtt azonban hiába vitézkedik, álmában nem mûködik a szerepjátszás, az "államtitkár vagyok!!!" önigazoló rémálom leleplezi hitványságát. A kör itt zárul be, az erotikus láncolat kígyója a saját (és az utolsó úriember) farkába harap.
A képeket tagoló közjátékokban hol tojásokat törnek ékes román konferálással, hol glédába sorakozva, a tokjukból ki-bebújó rúzsrudacsok oszcillálása illusztrálja a férfiúi szex animalitását. Személyekre osztott, Mab királynõi tutti-monológban örök vágyaikról vallanak az altesti körforgalom résztvevõi, revolvercsodákról, címszerepekrõl, gyermekáldásról, vagy csupán egy romantikus találka csészényi csokoládéjáról álmodoznak.
Maradandó színpadi mû, látlelet mediatizált mocsár-jelenünkrõl, nagyszerûen összehangolt együttes, konstruktívan kimunkált rendezés. Az alternatív szcéna élvonalába egybõl betört Lakmusz Csoport újabb bizonyítéka az agyagba döngölt színházi létezés fõnixmadári megújuló képességének.