" Galambocskám, kedveském, te kis boldogtalan, könyörgök, ne marasztalj itthon esténként.
Tudom, kegyetlen, igazságtalan dolog tőlem, hogy elmegyek, de engedd meg nekem ezt az igazságtalanságot.
Kínszenvedés nekem itthon ülnöm! Mihelyt lemegy a nap, rám telepszik a rosszkedv. És micsoda rosszkedv! Ne kérdezd, hogy mitől. Magam sem tudom. Esküszöm, hogy nem tudom."
A(z) Weöres Sándor Színház előadása
Hozzászólások