Antantye című egyfelvonásosa több egyáltalán nem kellemes témát - önhazugságok, szerhasználat, nyitott házasság - lebbent fel. Petrusevszkaja így vélekedik a kemény témák feldolgozásáról: "Mondhatja persze a néző: minek nézzem a rossz életemet, elég, ha élem, veszekszem otthon az urammal, perlekedek a szomszéddal, vitatkozom a boltossal, miért nézzem a színpadon is? És még fizessek is érte! Csakhogy nekem mint drámaírónak az a dolgom, hogy kivülről láttassam vele saját életét, hogy végigvezessem rajta, s megértessem vele. S ha megérti, akkor tud megbocsátani. Ha megérti, bele tudja élni magát a másik helyzetébe. A színház ritka lehetőség arra, hogy a néző megértse a másik embert."
A második egyfelvonásost a Színházi Intézet hatalmas archívumában találtam, egészen 1930-ig ugorva vissza az időben. Lőrincz Miklós Villanycseléd című humoreszkje egy 24 Filléres Színházi Élet folyóiratban lapult. Már 1930-ban is egészen világos volt, hogy mi történik, ha az ember otthonába egy ember formájú háztartási robotcseléd kerül.
Hogy valójában fogunk-e négy szólamban énekelni, kiderül, ha eljössz!"
A(z) Trafó előadása
Hozzászólások