Az előadás kiindulópontját Doffek Berni novellái adták. A régóta dédelgetett, mozdulatokká érlelt motívumokat a Meggy és Jazz blogon olvasható írások segítségével fűzte Bajnay Beáta mesévé.
"- Megtaláltam a novellákat, és azokból, amik megfogtak és megmozdultak (az írások elég képszerűek), összegyűjtöttem egy estére valót, majd leosztottam a táncosoknak, mindenkihez rendelve egyet-egyet, figyelembe véve a jellemet, a figurát. Megkerestük az indító szavakat és a hozzájuk tartozó mozdulatokat, mindenki a sajátját - így folyatva át a szöveget, a történetet a táncosokon, s ez által a zene és a novella az övék, a sajátjuk lett."
Így váltak a "megszólított" novellák az előadás vezérmotívumaivá: a Nő, a Nő útkeresése, elférfiasodása, magánya, helye és helyzete a mai, önmagából kifordult világban."
A flamenco tánc és zene érzelemgazdagsága különösen alkalmas a történetek közvetítésére. A hangulati és érzelmi hatásokra ráerősítenek a Bajnay Beáta munkáiból már ismert vetítések, mozgó és állóképek, kisfilmek, amelyeket mesterien illeszt bele a tánc, a koreográfia szövetébe.
A felvetett problémákkal kapcsolatban a darab nem ítélkezik, csak remél. Reméli, hogy van még lehetőség a méltó életre Nőnek a Férfi mellett és Férfinak a Nő mellett, egymást segítve, félelmek és kompromisszumok nélkül. Azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy úgy élhetünk méltó életet, ha mindannyin a saját szerepünknek megfelelően játszunk, a férfi újra Férfi lesz, s a nő újra Nő. A kapcsolatokból tovatűnt szent energiákat csakis egymással együttműködve leszünk képesek újra megtalálni. Újrakezdeni tiszta lappal.
Bemutató időpontja: 2012. január 27.
A(z) Aldebaran Kompánia előadása
Hozzászólások