De a vakond hirtelen megértette, hogy csak vakond, hogy nem neki teremtették a földet, az eget, a csillagokat. Szenved, érez és gondolkodik, de szenvedései, érzései, gondolatai, nem változtathatnak vakondvégzetén.
Továbbra is túrni fogja a földet, s a föld továbbra is be fogja őt temetni. És ekkor a vakond tudtára ébredt annak, hogy ő egy tragikus vakond."
(Jan Kott)
Dózsa története, a felelősség, a mindenkori politikus, a mindenkori ember felelősségét boncolgatja. Annak a politikusnak a történelem és saját élete előtti számadását, aki tízezreket mozgósított és vitt harcba egy ügy, egy eszme nevében.
Ez a visszapillantás kegyetlenül pontos és tébolyító, és nem feltétlenül ad igazolást, feloldozást.
S ráadásul jön a tüzes trón ...
A(z) József Attila Színház előadása
Hozzászólások