A Brecht-The Hardcore Machine arról szól, hogy egy fiatal munkáslány, mielőtt kilakkozná a körmeit, felemel egy odavetett munkáskesztyűt, és ekkor belép az ideológia és a testiség csodálatos világába.
Az előadás próbafolyamata során a színész csak tetsként létezik. A test cselekszik. A cselekvés akció. A fizikai akció drámai, történeti tartalmakat jelenít meg. Itt lép színre a drámai színész, aki végrehajt, játszik.
Munka. Éhínség. Szex. Hatalom. Szórakozás.
Class struggle is not dead.
"Minimális a díszlet, nem is kell. Az ember teste egyben a díszlet is, mi minden lehet az emberi test, metaforaként, élő hús-vérként, kirakatként, áruba bocsátott megvásárolhatóként, remegő félelemként, önmagát túlhaladó menekülőként, a már emlegetett görcsbe rándult szilárd lélekként, gépként, közösülő állatként.
Mi is a test, ha éppen nem történik semmi, ha nincs kitéve külső hatásoknak, sokknak és a külső hatásokként keletkező belső alakulásoknak, amelyek aztán mind-mind visszavágynak a külső térbe, kiszabadulni vágynak a testből, a test ilyenkor csak egy felület. De mit kezdhet az ember ezzel a felülettel, ha meg van kötve a lélek, és csak rángatódzik." (Sirbik Attila)
A(z) Kosztolányi Dezső Színház előadása
Hozzászólások