Színház

Az utolsó tíz év, Bajor Gizi

előadás, magyar, 2011.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?

Egy bátor díva

Királynő volt, állandó udvartartással, sok szerelmes férfivel, három férjjel, ezer és ezer rajongóval. Horthy éppúgy rajongott érte, amiként Gobbi Hilda, Major Tamás, Herczeg Ferenc vagy Zilahy Lajos. Legjobb barátnőjét kihozta a nyilasházból, aztán Rákosi börtönéből. Harmadik férjét, Germán professzort származása miatt bújtatta a vészterhes időkben. Kora dívája, nagy jelleme. Életének utolsó tíz éve kordokumentum.

Erről az izgalmas és bátor emberről szól Darvasi László új darabja.

Darvasi László 1962-ben született Törökszentmiklóson. 1993-ban az Élet és Irodalom főmunkatársa lett. Írói munkásságát műfaji sokszínűség jellemzi, napi rendszerességgel ír tárcát, továbbá novellát, elbeszélést, drámát és nagyregényt. Legutóbbi nagyregénye, a Virágzabálók a kritikusok szerint a 2009-es esztendő legjelentősebb magyar regénye volt. Fontosabb darabjai: A veinhageni rózsabokrok, Szabadsághegy, Störr kapitány, Bolond Helga, Gyújtogatók. Műveit számtalan nyelvre fordították.

A(z) Kamra előadása

Bemutató időpontja:

2011. november 2., Kamra

Stáblista:

Hozzászólások

8/10
FElepHánt 2011 nov. 03. - 18:08:42 8/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu
AZ UTOLSÓ TÍZ ÉV, BAJOR GIZI/felolvasó/ Máté Gábor Katona Kamra
Sokkal többet kaptunk egy szimpla felolvasó-színháznál! Adva van a kor leghíresebb színésznõje, a rettegés két korszaka, a kettõs gyilkosság rejtélye és egy fantasztikus színésznõ, aki még felolvasva is drámai izgalmakat tud kelteni. De hát nem is olvas: játszik, mozog, vibrál és él, teljes valóságosságában testesíti meg az élet-tragédia hõsnõjét.
Darvasi László akkurátusan felépített jelenetben taglalja a színházi hétköznapok és az üldöztetés éveinek eseményeit, textusa érzékletes, otthonosan forgolódik a theátrumi közegben, frappáns epizódokban találó karaktereket jelenít meg.
A végveszély Fekete Angyala, Kun páter alakjában Rajkai Zoltán rajzolja meg a fanatikus gyûlölet elvetemült figuráját, Bodnár Erika a börtönigazgató-jelenetben kápráztat el kifinomult jellemábrázolásának gazdagságával. Mint öltöztetõnõ-szobalány, Pálos Hanna hiteles átéléssel, pompás mimikával játszik, Pelsõczy Réka
egyszerûségében is árnyalt az üldözött barátnõ szûkszavú szerepében.
Máté Gábor narrátorral, fényváltásokkal tagolja a cselekményt, ökonomikus gesztusokkal
teremti meg az egyre fojtogatóbb atmoszférát. Egy asztal, néhány szék elég a helyszínek jelzésére, a szituációk kidolgozása is hosszabb idõbeli ráfordítást sejtet, mint amennyi valóban a rendelkezésre állt.
A tragikus vég motivációját nem sikerült íróilag kialakítani. Germán Tibor /Lengyel Ferenc/ a vezetõi karrier
elõszobájában, Bajor Gizi nem félhetett ennyire az öregségtõl, hiszen matrónaként a hatvanas évek nagyasszony lett volna, - csak a halálos betegség felismerése vezethette az orvosprofesszort a kettõs eutanáziához, ez azonban az egyébként poétikus záróképbõl nem
derül ki. / Természetesen a bugyuta vetkõztetést ki kell hagyni!/.
Fullajtár Andrea a nagy elõd szintjén játssza az élet-halál kérdéseivel szembesülõ drámai
hõsnõt, mosolya, dikciója, varázsos dikciója, sugárzó lénye ebben a negyedkész állapotban is valós élménnyé emeli a produkciót, muszáj találkozni alakításával majdand egy teljes színházi elõadásban is!