Színház

A tizedik gén

színmű, magyar, 2011.

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?

"Magyarország nem volt, hanem lesz"

2011, Magyarország. Fehér Vince, az Animus színházi csoport vezetője magánéleti és szakmai válságba kerül. Csapatától megvonják az állami támogatást, barátnőjével mintha két külön bolygón élnének egy ideje. A belső káoszt kinti zűrzavar is erősíti: az utcán megkövesedett eszmék mögé elbarikádozott csoportok harcolnak egymással évek óta, és nem akarják abbahagyni.
Az emberélet útjának felén Fehér Vince sűrű erdőbe téved, ahonnan nehéz kikeveredni ép elmével. Kísérti a múlt, megőrjíti a jelen és elriasztja a jövő. Közben olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, hogy mi a szerelem, hogy mitől önsorsrontók a magyarok, és hogy hol úszott el az elmúlt húsz évben a normális élet lehetősége.
Garaczi László darabja pillanatfelvétel napjaink Magyarországáról. A képen rajta vagyunk mi, barátaink, szomszédaink, vezetőink, a háttérben állnak őseink és történelmünk apraja-nagyja - a sarokban pedig ott figyel, egybetartva a széttartó tömeget, a nagy magyar pulikutya.

A(z) KOMA Bázis előadása

Bemutató időpontja:

2011. szeptember 24., KOMA Bázis

Stáblista:

Hozzászólások

3/10
oszizambo 2011 okt. 12. - 22:41:03 3/10 Előzmény FElepHánt
Sajnos ez nem irodalom, nem dráma, ez filozófia és esszé. Nagy Garaczi (és Koma) fan létemre már a közepén nagyon untam, alig vártam, hogy vége legyen, a versek szövegét akusztikai okok miatt nem értettem, pedig a vers, mint tudjuk irodalom.
7/10
FElepHánt 2011 szept. 25. - 12:55:56 7/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál www.toptipp.hu

A 10.GÉN KOMA KOMA Bázis
Nincs húsz percre a Molnár Viktor-utca, melynek kutyái, felismerve állati génjeinket, barátságos farkcsóválással kísérték felfedezõ utunkat. Igazán kedves hely az új KOMA Bázis, friss céltudatosságot sugall. Elragadó a tornatermi bordásfalból alakított díszlet, amely remélhetõleg a következõ darabokban is megmarad pompásan kihasználható játéktéri elemként. Garaczi László színmûve nélkülözi a konfliktusokat, magyarság-paródiái is csak néha
találóak, feszesebb tempót, arányos húzásokat /szakítás-jelenet!/ diktáló rendezés sokat segített volna. A dalbetétek jók, a zenekari hangerõ a szokásos módon otrombán túlméretezett, teljesen elhibázott a monológok melodramatikus aláfestése. Mennyivel erõsebb lenne Zrínyi Gál Vince színészileg nagyszerû õrjöngése, ha nem piszkálna bele az elektronika...
Szellemesek, kifejezõek, változatosak Gergye Krisztián gesztus-koreográfiái, a viszzapörgetett DVD-k, a songok táncos refrénjei, de a térbeli komponálás nagyvonalúsága is igen figyelemre méltó. Sinkovics Judit jelmezei jók, de vajon szükségesek-e? Polgár Péter szarvacskák nélkül is abszolút képes a bánáti csiga megjelenítésére, Jaskó Bálint vicsorgása ezerszer hitelesebb a medvefejnél:. nem a Dilettánsok maszkjaival kéne versenyezni, inkább a Krétakörös, Maladypés civil-csehovokkal.
Mennyire hatásos Valcz Péter Encián macskája, Magyar-jának sincs szüksége trikolórra! Fekete Zsolt nemcsak túzokként gyengéd és humanizált, Vékes Csaba intellektuális erõvel hitelesíti a fölényes üzletember és az istenien unott politológus ellentétes szerepeit. Lass Bea zsigeri intenzitású éneklését alaposan megnehezítette a kis terccel magasabbra választott hangnem, neki aztán igazán nem kellene kiabálnia az átütõ hatáshoz, sugárzó jelenléte izzó gyújtópontja a magánéleti konfliktusoknak. Nincs könnyû dolga Zrínyi Gál Vincé-nek: narrátorként konferál, eljátssza a vergõdõ szerelmest, nagyjelenetében káprázatos fizikai és szellemi erõnléttel mutatja be az elátkozott 10. gén pusztító hatását. Arcátlan pozõr, szemtelen vagány, - házi zsarnok és fûzfapoéta, tüntetésszervezõ és csõcselék-toborzó: Mohai Tamás most is pengeélesen rajzolt karakterrel rukkol ki. Higanymozgása, sziporkázó deklamációja, eleven poentírozása épp oly lenyûgözõ, mint a hevesvérû Szabó Verá-val bemutatott kozmikus sebességû tánc.
A halálra ítélt Helyek gyászos idején végre egy új színházi bázis, jól funkcionál, meghitt és barátságos, /a 100 Frt-os büfében zsíroskenyér és micsoda málna!/, közel a városhoz, közel a mindig újra vágyó nézõi szívhez.