(Tarján Tamás - Molnár Ferenc: A testőr)
Bolond dolog ez: engem az avas színház-lenézőt, gyalázatosan érdekel a Molnár Ferenc színpada s kezd érdekelni általában Molnár Ferenc révén és által a színpad? Ahol annyi világ-nézés, irány, ízlés, ösztön, parancs, kultúra és vér szakad egymásba, ott Molnár Ferencet sem bűn megmagyarázni próbálni? Szimbólumai pazar fényűek, bár könnyűek, mégis nemesek, de a szimbólumok fölött táncol a mai, összes publikumnak szánt, ravasz, divatos tánc. Majdnem páratlan munka: a kettősséggel mindenkinek kedvében járni, az utolsó karzatosnak, az előkelő páholyos senkinek s a mániákus esztétának. Ez Molnár Ferenc színpada?
(Nyugat, 1910. Ady Endre: Molnár Ferenc színpada)
A(z) Soproni Petőfi Színház előadása
Hozzászólások